A megelőzésről:

A fertőződés esélye csökkenthető, ha kerülik a szoros érintkezéseket, és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézmosásra, a köhögés-tüsszentés etikettre, továbbá erre a gyermekeket is megtanítják. Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így a szoptatás ideje alatt kell a legkevésbé tartanunk a különböző fertőzéses megbetegedésektől. Egy 6-12 hónapos csecsemőnek minimum napi 5-8 dl anyatejre van szüksége az egészséges fejlődéshez, és ahhoz, hogy a szervezete ellenálló legyen a betegségekkel szemben. Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon immunerősítő tápszert a pici. Ennek összetétele hasonlít leginkább az anyatejéhez és erősíti a baba szervezetét. Az anyatejet semmiképpen ne tehéntejjel pótoljuk! 1 éves kor alatt tilos tehéntejjel etetni a picit, sőt, 2-3 éves korig nem ajánlott a baba számára: megterheli a szervezetét és immunerősítő anyagokat sem tartalmaz.

Melyek a megfelelő kézmosás szabályai?

A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson.

Kikre veszélyes a fertőzés?

Szívbetegekre, egyéb krónikus betegségben szenvedőkre, idősekre és csecsemőkre.

A betegség lefolyási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.

Mit tegyünk, ha észleljük magunkon vagy valamelyik családtagunkon a tüneteket?

A legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon, pihenjen, csillapítsa a magas lázat minden esetben és fogyasszon bőven folyadékot. Csecsemők esetében ez azt jelenti, hogy a 6 hónap alatti kisbabák a kizárólagos, szokásos napi 5-7 szoptatása mellett folyadék bevitel fokozása válhat szükségessé. Ennek legegyszerűbb módja, hogy babánkat anyatejjel igény szerint gyakrabban kínáljuk, illetve ha az anyatejet nem fogadja el, akkor feltétlenül biztosítanunk kell a baba folyadékpótlását forralt és visszahűtött babavízzel. 6 hónap feletti csecsemők esetén étvágytalanságra is számítanunk kell, ezért az ajánlott minimum 5-8 deciliternyi anyatejnek, annak hiányában a tápszernek különös jelentősége lesz, mennyiségét fokozni is érdemes, hiszen a „szilárd” ételek helyett is ezt adjuk. Amennyiben babánk nem fogadja el a tápértékben gazdag és folyadékpótlást is szolgáló anyatejet vagy tápszert, akkor a folyadékot babavízzel, hígított zöldség vagy gyümölcslével, illetve gyümölcs teával pótolni kell. A folyadékot ne cukrozott italokkal pótoljuk, hiszen ezek csak tovább fokozzák az étvágytalanságot.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha fenn leírt tünetek rosszabbodnak, vagy egyéb tünetek, mint nehézlégzés jelentkeznek.
Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor hívjuk a házigyermekorvost, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.

Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. kilincsen?

Igen. Az influenzavírus képes terjedni oly módon is, hogy valaki a kezével a különböző tárgyak megfogásával továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába.). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.

Kiknek javasolt a védőoltás?

Általánosságban mindenkinek, a házi gyermekorvossal vagy háziorvossal történt egyeztetés alapján.

Különösen javasolt, szívbetegeknek, krónikus betegeknek, időseknek és fiatal csecsemőknek.

Továbbá munkakörüknél fogva nagyobb valószínűséggel fertőződőknek, mint egészségügyi dolgozók, iskolában, óvodában dolgozók, tömegközlekedésben dolgozók stb.