Mi lesz a válság utáni stratégia?

Mint a rövid, kötetlen ülésen elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a munkavacsora után elmondta: abban is egyetértés volt, hogy a stratégia végrehajtását csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul. Értésre adta, hogy ennek azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után.

Leszögezte: jelenleg kettős jelzések mutatkoznak nemzetközi szinten. Egyrészt stabilizálódni tűnik a növekedés, ugyanakkor nagy államháztartási hiányra kell számítani jövőre. Az általános gazdasági kilátások ezért továbbra is bizonytalanok, és még számos kockázati tényezővel kell számolni.

A brüsszeli találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti csúcsértekezletét készítették elő.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a késő este befejeződött megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.

A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát.

Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU évente akár 7 milliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács magáévá tette a Európai Bizottság azon számítását is, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi 100 milliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez.