Nagyon menne a NATO-ba Nyugat-Balkán

A magyar Országgyűlés új elnöke, Katona Béla megnyitójában kijelentette: az euroatlanti közösség érdeke a térség hosszú távú stabilitása, ez pedig csak akkor érhető el, ha ezek az országok minél hamarabb a NATO és az Európai Unió tagjai lesznek.
Gratulált Albánia és Horvátország áprilisban hivatalossá vált NATO-tagságához, s úgy vélte, az, hogy Magyarország elsőként és egyhangúlag ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet, egyértelmű jele a nyugat-balkáni térség iránti elkötelezettségének.

A zárt tanácskozást követő sajtótájékoztatón Katona Béla külön üdvözölte, hogy az uniós csatlakozás tekintetében Horvátország "már ott van a küszöbön". Macedónia, Montenegró és Szerbia pedig egy nagy lépést tett előre azzal, hogy várhatóan 2010. január 1-jétől megszűnik a schengeni országokkal szembeni vízumkötelezettsége. Kérdésre válaszolva a házelnök úgy vélte, hasznos lenne a régió számára, ha a közeli jövőben Albánia és Bosznia-Hercegovina is megkaphatná a vízummentességet.

A magyar házelnök a konferencia egyik fő mondanivalójának nevezte, hogy a résztvevők láthatóan tudatában van annak: az uniós és a NATO-csatlakozás akkor lesz igazán sikeres, ha közben a régión belüli együttműködésük is javul. Megemlítette, hogy több kollégája is fontosnak nevezte az országában élő nemzeti kisebbségek bevonását a csatlakozási folyamattal összefüggő reformokba.

Katona Béla reményét fejezte ki, hogy az ír népszavazást követően hamarosan életbe léphet az unió lisszaboni szerződése, s az elmúlt hónapokban a gazdasági válság miatt is kicsit befelé forduló Európai Unió számára "megint sokkal fontosabb feladat lesz a bővítés, mint ahogy az az elmúlt néhány évben volt".

"Ezt szerencsére az unió soros elnöke, Svédország is támogatja, mi pedig elmondtuk a mai konferencián is, hogy továbbra is minden támogatást megadunk a nyugat-balkáni országok felvétele érdekében: a jövő évtől kezdve az úgynevezett csoportos elnökség tagjaként, 2011-ben pedig az unió soros elnökeként" - mondta.

Luka Bebic, a horvát parlament elnöke az újságírók előtt hangsúlyozta: a résztvevők egyetértettek abban, hogy "a kisebbségek mindannyiuk számára értéket jelentenek, hídként szolgálnak a térség országai között csakúgy, mint Európa felé", és a stabilizáció tényezői kell legyenek.

Az albán parlament elnöke, Jozefina Topalli rámutatott, hogy a térség jelentős megújulási képességet mutatott fel az elmúlt időszakban: egyes országai a gazdasági válság ellenére növekedést tudtak felmutatni, s közben jelentős utat tettek meg az integrációs folyamatban és a béke előmozdításában. A NATO-val való együttműködésről úgy vélekedett, hogy az Albániában "az egyik motorja volt a reformoknak", kifogásolta ugyanakkor, hogy NATO-tagsága ellenére országa nem kapta meg azt a bizalmat, hogy megadják neki a lehetőséget az uniós országokba való vízum nélküli utazásra.

Gordana Comic, a szerb parlament alelnöke reményét fejezte ki, hogy a következő években a délkelet-európai térség Európa legvonzóbb területévé válhat, "és ha ez bekövetkezik - mondta -, nem feledkezünk majd el Magyarországról," amely támogatásával jelentősen hozzájárul a térség euroatlanti integrációjához.