Egy nap az alzheimeresekért

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amelynek következményeként először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az agyban olyan kóros fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket, egy másik elmélet szerint ezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza. (Magyar kutatók a két elméletet sikerrel kapcsolták össze kísérleteikben.) A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.

A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.

A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot.

A betegségnek a biztató kísérletek ellenére még nincs gyógyszere, holott a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg. A gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja az Alzheimer-kór rombolását. Becslések szerint a Földön mintegy 26 millióan szenvednek e kórban, csak Európában hétmillióan. Magyarországon 160 ezer ilyen beteget tartanak számon (ennek többszöröse lehet a nem nyilvántartott beteg). Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is.

Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedő lehet világszerte. Tavaly globális Alzheimer Chartát indított útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság, felszólítva a kormányokat arra, hogy kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak.