A Venta Belgarum, a belgae (belga) kelta törzs fővárosa volt a brit szigeteken. A várost, amelynek neve fordításban A belgák piacterét jelenti, Kr.u. 70 körül alapították.
A régészek az 1970-es évektől folytatnak ásatásokat az ókori város nekropoliszában, a sírmellékletek, az elhunytak testhelyzete alapján próbálva következtetni a lakosság etnikai összetételére - olvasható a Planet Earth (http://planetearth.nerc.ac.uk) brit honlapon.

A Unversity of Reading kutatói Gundula Müldnerrel az élen most izotópvizsgálat alapján próbáltak többet megtudni azoknak a személyeknek a származási helyéről, akiket Venta Belgarum temetőjében helyeztek végső nyugovóra.

"A winchesteri nem egy hagyományos brit római kori temető. Igen sok sírból kerültek elő szokatlan, külföldi eredetre utaló karkötők, egyéb ékszerek, tárgyak" - mutatott rá Gundula Müldner.

Az izotópok igen hasznosak a régészek számára. A sírban elhelyezett tárgyak az illető kulturális kötődéseiről árulkodnak, amelyek az élet során változhatnak. Az izotópok viszont a biológiai származási helyről tanúskodnak, s ez egy állandó mutató.
Gundula Müldner kollégáival a késő római korban, Kr.u. 200 és 400 között eltemetett 40 egyén fogzománcából vett mintát. Vettek mintát az "egzotikus" sírokból, ahogy a tipikus római-brit temetkezésekből.

A fogzománcmintákban az oxigén- és a stroncium-izotópokat vizsgálták. Előbbiek az egyén által megivott vízből származnak, s annak a térségnek az éghajlatára, átlagos hőmérsékletére utalnak, ahol az illető gyermekkorában, a fogazata kialakulásakor élt. A stroncium-izotópok aránya, amelyek a szilárd és folyékony táplálékból épülnek be, azon terület talajának izotóp-összetételével egyezik meg, ahol felserdült az adott személy.
A sírmellékletek alapján arra lehetett következtetni, hogy a vizsgált csontvázak fele (20) helybéli születésű volt. Nyolc elhunyt esetében azt feltételezték, hogy Pannoniából származtak, s 12 további személynél, akik "szokatlan" sírban aludták örök álmukat, a tárgyi leletek alapján nem lehetett megállapítani a származásukat.

Az izotópvizsgálatok szerint az elhunytak negyede bevándorló volt, s valahol másutt a brit szigeteken, vagy Európában cseperedett fel. S hogy mennyire csalókák a régészeti leletek, arra is a vegyi elemzés derített fényt: a hagyományos helyi temetkezésekben nyugvók egy részénél magasabb volt a stroncium- és alacsonyabb az oxigénizotópok aránya, mint Winchester környékén, vagyis az illetők valahol másutt születtek.

Négy másik személynél, akikről eredetileg úgy vélték, hogy Pannoniából származnak, viszont bebizonyosodott, hogy Winchester térségében gyerekeskedtek, nem pedig Közép-Európában, mint korábban feltételezték - mutattak rá a tudósok, akik kutatásaikról a Journal of Archaeological Science című szaklap legújabb számában számolnak be.
"Azért temethették el őket ezekkel a tárgyakkal, mert valamilyen oknál fogva kötődtek hozzájuk, de az is lehet, hogy bevándorlók leszármazottairól van szó. Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy a régészeti következtetések tévesek voltak. Arról van szó csupán, hogy etnikai hovatartozásunk egy egész élet gyümölcse, s nem kizárólag a születési helyünk határozza meg " - magyarázta Gundula Müldner.

Hozzátette: az ember egy másik közösség tagjává válhat, új kulturális kötődései alakulnak ki például a házasságnak köszönhetően.

"Ez a folyamat hasonlatos ahhoz, ami a mai globalizált világban játszódik le, amikor az emberek állandóan utaznak, egyik helyről a másikra költöznek, s közben új szokásokra tesznek szert" - hangsúlyozta Gundula Müldner.