Nincs egység az ORTT-nél?

Az elnök expozéjában felidézte az ORTT tavaly április 1-jei újjáalakulását. Kifejtette: számos olyan eleme van a tevékenységüknek, amely korábban nem, vagy halványabban volt jelen. A gyűlöletbeszéd, a közösségek méltóságának kérdéséről alapjogi döntéseket hoztak, illetve a vallásszabadsággal kapcsolatos határozatok is születtek - említett konkrét példákat.

Elsődleges feladatuknak azt tartotta, hogy a képernyő és hangszóró üzenetének alkotmányos tartalmát értékeljék. Kiemelten fontos az ombudsmani hivatallal való együttműködés, s nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi jogok biztosával való kapcsolattartásra is. A cigányság médiaképéről tavaly tanulmány is készült, s idén további kutatásokat, elemzéseket végeztek. A kereskedelmi televíziók kibeszélőshow-inak vizsgálata szintén kitér erre - emelte ki.

Legkevesebb korlátozás az internetnél figyelhető meg, a legszigorúbb követelmények a rádióknál, televízióknál állnak fenn - jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy az analóg rádiós frekvenciák pályáztatása tovább folytatódik, s ez reményei szerint "fair" lesz.

Az ORTT elnöke a digitális átállásról szólva kifejtette: annak kereteit időben, törvényben rögzítették. Az ORTT felelőssége a digitális átállás forrásainak felhasználása, e célra jelentős összegek állnak rendelkezésre - jegyezte meg.

Majtényi László beszámolójában kitért arra, hogy a hírközlési hatósággal ma az ORTT együttműködése rendszeres.

Az elnök belső működésük nyilvánosságának kérdését kiemelt jelentőségűnek nevezte, s azt is elmondta, hogy ötmillió órányi műsort őriznek, s ezt az állományt nyilvánossá is tették.

Kitért arra, hogy ma Európában és a világon vitathatatlannak számít, hogy az olyan típusú jogkorlátozó és jogvédő intézményeknek, mint az ORTT, létjogosultságuk van.