MRK: Nincs korrupció a felsőoktatásban!

A rektorok testülete kifejti: elismeréssel és megelégedettséggel vették tudomásul, hogy a magyar tudományos közélet kiemelkedő szereplői, közjogi méltóságai aggódnak a magyar felsőoktatás minőségéért és ennek, az elmúlt néhány hét során, tanévnyitókon és más ünnepi alkalmakkor hangot is adtak.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a műegyetemi tanévnyitón az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a korrupciót és pazarlást segítő finanszírozás megváltoztatását javasolta.

A rektori konferencia állásfoglalása szerint az egyetemi és főiskolai vezetők egyetértenek abban, hogy a mennyiségi fejlődés korszaka lezárult, a nemzetközi szinten mért versenyképesség növelése kormányzati oldalról bátrabb kezdeményezéseket, a minőségi paraméterek határozottabb érvényesítését követeli meg a struktúrafejlesztésben, a szabályozásban és a finanszírozásban egyaránt.

Tényként rögzítik ugyanakkor, hogy az egyébként a minőséget középpontba helyező versenyhelyzetek a hallgatókért, a tudományos normatívákért, jelentős hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projektekért nem kívánt következményekkel is járnak. A sokszor bürokratikus pályáztatási előírások időt, energiát rabolnak el a fontos, a felsőoktatásban nélkülözhetetlen stratégiafejlesztésektől.

"Ezekkel együtt sem összegezhetők kudarcként a mai állapotok. Határozottan kijelenthetjük, hogy nincs jelen a korrupció a magyar felsőoktatásban" - írják.

Hozzáteszik, hogy az utóbbi évtizedekben a magyar felsőoktatás történelme talán legnagyobb infrastruktúrafejlesztési perióduson van túl. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, mint független testület biztosítja a professzori kinevezések objektív minősítését, és megakadályozza az indokolatlan és a nemzetközi minősítésektől eltérő professzori kinevezéseket.

Mint rámutatnak, a vezetőválasztások - rektor, dékán, tanszékvezető, intézetvezető - folyamata a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait követi, és mindenben megfelel a képviseleti demokrácia szabályainak.

Az állásfoglalásban kitérnek arra is, hogy a rektori konferencia a 2009/2010-es akadémiai évben kidolgozza a felsőoktatás hosszú távú stratégiáját, a minőségi- és teljesítményalapú finanszírozás új modelljét, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) , a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tudományos Tanáccsal és a Nemzeti Bologna Bizottsággal.

Az MRK várja a felsőoktatásban érdekelt szereplőket, legyenek azok szakmai vagy civil szervezetek, hogy vegyenek részt abban a munkában, amely hosszú távra meghatározza a magyar felsőoktatás jövőjét - zárul a kommüniké.

Pálinkás József, az MTA elnöke a Műegyetem tanévnyitóján beszélt arról, hogy az oktatás és tudomány világában is jelentős az erkölcsi hanyatlás. Mint mondta, a felsőoktatás - néhány kivételtől eltekintve - a pénz világához törekszik tartozni, igazodni kíván valamihez, aminek inkább alakítója lehetne.

Kitért arra is, hogy a felsőoktatási hallgató nem pénzszerzési lehetőség, a felsőoktatási intézmény nem diploma-, doktori fokozat- és publikációgyár. Úgy vélte: látványosan megbukott az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája, az oktatás irányításának hiánya, a szabadosság szép új világa.

Pálinkás József az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a korrupciót és pazarlást segítő finanszírozás megváltoztatását, az intézményértékelés egész rendszerének újragondolását javasolta, s az MTA együttműködését ajánlotta fel minden minőségre törekvő intézménynek.

Kiemelte: a takarékos, minden fillérről elszámolni tudó gazdálkodás valaha erény volt, ma is azzá kell tenni. A tisztátalan, zűrzavaros gazdálkodás ma legalább annyit árt, mint az erőforrások hiánya. Mint mondta, nem állítja, hogy a felsőoktatási intézmények jól finanszírozottak, de kevesebb pazarlással ennyi pénzből is sokkal többet lehetne megvalósítani.

Sólyom László szeptember közepén az egyetemi tanári kinevezések átadásakor azt mondta: az egyetemeknek, főiskoláknak kiemelt helye van minden ország társadalmában, de azok színvonalát soha sem szabad önmagában vizsgálni, mert a hallgatóknak az általános és középiskolai képzésük során megszerzett tudásukat kell továbbfejleszteniük a felsőoktatásban.

Az államfő egyetemi oktatói tapasztalata alapján rámutatott: Magyarországon ugyan a felnőtt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát, közülük azonban sokan szövegértési problémával küzdenek. Azt is negatívumként említette, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók 20-30 százalékának nem tudják kiadni a diplomát, mert a diákoknak nincs meg a nyelvvizsgájuk, így "a hallgató nem fog tanulni sem Bolognában sem Párizsban, mert nincsenek meg a feltételei, nincs meg a hátországa a színvonalas egyetemi képzésnek".