A víz szerves része az életünknek, sőt létfeltétel. Ám nem mindegy, hogy milyen vízről beszélünk - csapvíz, PET palackos ásványvíz, forralt víz, vagy klórozott medence víz.
Koránt sem mindegy, mit fogyasztunk, hiszen egyetlen korty vízzel rengeteg káros anyagot juttathatunk a szervezetünkbe. Például 25 év alatt, szegény szervezetünkön 109 kilogrammnyi klór, 25 kilogramm nitrát, 0,5 kilogramm alumínium, valamint a fél Mengyelejev táblázat megy át a vízfogyasztásunknak köszönhetően. Márpedig a nitrátok például köztudottan növelik az egyes rákfajták kialakulásának kockázatát.

Ez a statisztika - egyes vélekedések szerint - főleg azokat érinti, akik előszeretettel fogyasztanak csapvizet, de a palackozott ásványvíz is ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat.

Természetesen a csapvíz fogyasztásának szervezetre való hatása országonként és régiónként is változó, szerencsénkre a fejlett országok többségében az az elfogadott, hogy a csapvíz iható. Bár hozzáteszik, hogy a legjobb lenne szűrőberendezéssel felszerelni a csapokat, például aktív-szén szűrős filterrel.

A PET-palackokkal sincs minden rendben, ugyanis olyan anyagokkal kezelik, amelyek hosszú tárolás után antimon - arzénhez hasonló kémiai anyag - formájában beleoldódhatnak a folyadékba. Így a Budapesten és környékén élők jobban járnak a csapvíz-fogyasztással, hiszen évek óta kiváló minőségű víz folyik eme háztartásokban.

Mi a helyzet a medencék vizével?

Belgiumi kutatócsoport állítása szerint a rendszeres fürdés klórral fertőtlenített vízben káros az egészségre és súlyos következményekkel járhat.

Ez a mellékhatás elsősorban a gyermekeket és a serdülő korban lévőket érinti. Azok a kamaszok, akik fél év alatt több mint 100 órát töltenek az uszodában, azoknál hatszor magasabb a rizikó faktor allergia és asztma kialakulására, mint más társaiknál.

A tudósok a kísérletek során 733 13-18 év közötti, rendszeresen uszodába járó kamaszt vizsgáltak meg. Ezek alapján azt az elkeserítő végkövetkeztetést vonták le, hogy egy gyerek minél több időt tölt az uszodában, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála allergia, vagy súlyosabb esetben asztma.

Megkerestük az ÁNTSZ-t, hogy hallottak-e erről a kutatásról, és hogy van-e alapja. Az ÁNTSZ Kommunikációs Főosztályáról Gelencsér Kornélia a Környezet egészségügyi Intézete szakértőjével konzultálva nyilatkozott nekünk.

Van igazságtartalma a medencevíz káros hatásairól szóló tanulmánynak?

Az Ön által említett kutatási eredmény valóban igaz, a Leuweni Egyetem elismert professzora több nemzetközi fórumon és nívós lapokban is ismertette ezeket. Az ő eredményei alapján több európai országban végeztek hasonló irányú kutatásokat, amelyek részben megerősítették Bernard professzor eredményeit. Néhány esetben azonban nem találtak ilyen összefüggést. Magyarországon ismereteim szerint ilyen kutatásra még nem került sor, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell az üggyel foglalkoznunk.

A (fedett) uszodai térben eltöltött hosszú idő allergizáló hatásáért a kutatások szerint valóban a medencevíz klórozásából eredő egyik melléktermék, az igen illékony triklóramin (más néven nitrogén-triklorid) a felelős. Ez az anyag a vízben oldott – többek között a fürdőzőkről bekerült – nitrogénvegyületek és a klór reakciójából keletkezik és illékonysága miatt rövid úton az úszók tüdejébe jut.

Hogyan lehetne ezt kivédeni?

A védekezés módja képződésének megelőzése (a túlzott klórozás elkerülésével és a víz hatékony kezelésével a prekurzor anyagok szintjének alacsonyan tartására) és/vagy a forgatott medencevíz folyamatos „szellőztetése” a triklóramin eltávolítására.

Hazánkban mi a helyzet?

Mivel a magyar úszómedencék többségének vizét klórozással fertőtlenítik, a kérdéssel nálunk is fontos foglalkozni. Az valószínűnek tűnik, hogy a probléma kisebb méretű, ha egyáltalán fennáll, mert nálunk a nyugaton szokásos klóradagolás ritkán fordul elő: az ottani 1-2 mg/l helyett 0,2-0,5 mg/l a szokásos. A fürdővíz minőségét is szabályzó jogszabály folyamatban levő módosítása mindenesetre a nyugati határértéket átvéve szabályozni fogja a triklóramin megengedett légtéri koncentrációját, és kötelezni fogja a klórozást alkalmazó fedett medencék üzemeltetőit ennek ellenőriztetésére. A lakossági kockázatok megismerése és a jogszabály módosítás megfelelő előkészítése érdekében Indokolt lenne a jelenlegi helyzet felmérése – mind a medence-légterek nitrogén-triklorid szennyezettsége, mind az asztma-allergia és az uszodahasználat gyakorisága közti összefüggés vonatkozásában.