A franciaországi kutatások során a kőzetekben talált 61 millió éves fosszilizálódott levelek, arról tanúskodnak, hogy "mindössze" 4 millió évvel a becsapódás után Nyugat-Európa növényvilága és a rovarok kiheverték a természeti csapást - olvasható a Discovery Channel hírei között (http://discovery.com).

"Úgy tűnik, hogy 61 millió évvel ezelőtt már teljesen egészséges volt a térség ökorendszere. A növények széles skáláját találtuk meg, valamint a növényzet és a rovarvilág közötti +interakciók+ nyomait is megleltük" - hangsúlyozta Torsten Wappler, a Bonni Egyetem kutatója.

Torsten Wapper csoportjával "számba" vette az összes lyukat és rágásnyomot, amelyet az őskori rovarok ejtettek a fosszilizálódott leveleken. A "rágcsálási" minták alapján a tudósok sok esetben meg tudták határozni, hogy pontosan mely bogár falatozott az adott levélből.

Korábbi hasonló észak-amerikai kutatások azt bizonyították, hogy a becsapódás után a növényzetnek akár 60 százaléka is kipusztulhatott, együtt azokkal a rovarokkal, amelyeknek táplálékául szolgáltak. A kataklizma után 10 millió évet vett igénybe, hogy az élővilág kiheverje a természeti csapást.

Franciaországi kövezetekben Torsten Wapler 70 féle növény lenyomatát, valamint a leveleiket rágcsáló számtalan rovar nyomait fedezték fel. Azt is kimutatták, hogy ekkor kezdett el szaporodni a korai méhek populációja, hogy aztán benépesítette a zöldellő kontinenst.

"Meglepő, hogy a becsapódás mennyire más következményekkel járt Európára nézve" - nyilatkozta Douglas Nichols, az Amerikai Geológiai Szolgálat (U.S. Geological Survey) munkatársa, aki szerint rengeteg vonatkozó leletet találtak Észak-Amerikában, ám Európából eddig nem kerültek elő ilyen kövületek.

Mint Douglas Nichols kifejtette, a tudósok mindmáig nem tudják, hogy pontosan mi játszódott le Európában az adott földtani időben, ugyanis elég ritkán kerülnek elő a korabeli fosszíliákat tartalmazó kőzetek. A legvalószínűbb azonban az, hogy a távolság tompította valamelyest a becsapódás szörnyű következményeit, az Új-Zélandon előkerült egyetlen lelet is erről a hatásról tanúskodik.

A távolság azonban nem bizonyult elégségesnek, hogy megmentse a dinoszauruszokat. A leletek azt bizonyítják, hogy bár bolygónk nem vált globális pokollá, az egész Föld homályba borult. A növények az éltető napfény nélkül kipusztultak, s még a Nyugat-Európához hasonlatos térségek is, ahol a hatás kevésbé volt szörnyű, az éhínség elég sokáig tartott ahhoz, hogy kihaljanak a nagytestű állatok.

A német kutatók eredményeikről a Királyi Társaság folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B legfrissebb számában számoltak be.