Az ÁSZ szerint megbízható a zárszámadás

Kovács Árpád szerint az adóbevételi előirányzatok teljesülése arra enged következtetni, hogy ezen a területen javult a tervezés megalapozottsága.

Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy a törvényjavaslat normaszövege és mellékletei összhangban vannak egymással.

Hozzátette: ezzel együtt sem jelentheti ki, hogy minden területen kifogástalanok az éves elemi költségvetési beszámolók.

Külön felhívta a figyelmet, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesülését - a koncessziós bevételek kivételével - jogszabályi előírásoknak megfelelő teljes körű dokumentációs alátámasztás hiányában nem lehetett ellenőrizni.

Kovács Árpád arra is kitért, hogy az utóbbi években a kormány zárszámadási beszámolója tartalmi szempontból fokozatosan "tisztul". Ezt a változást a számvevőszéki észrevételeknek és javaslatoknak, valamint azok hasznosításának tulajdonította.

Megjegyezte, hogy ennek ellenére a prezentációra vonatkozó korábban feltárt hiányosságok közül jónéhány most is fennáll. Ennek fő okaként azt nevezte meg, hogy még mindig nem teljes a zárszámadási dokumentum formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, amelyen véleménye szerint változtatni kell.

Az előző évihez hasonló hiányosságnak nevezte, hogy az úgynevezett PPP projektek és más programok megvalósítási folyamatairól és eredményeiről, valamint a következő évekre valószínűsíthető számszerű kihatásairól nem nyújt megfelelő információt a törvényjavaslat.

Kovács Árpád az államháztartási rendszer hiányosságai között említette, hogy az államháztartási és a statisztikai információk rendszerezettsége különbözik és az eltérő forrásokból származó adatok csak nehezen vethetőek össze.

Emlékeztetett: már tavaly is ráirányította a figyelmet arra, hogy nőnek a központi költségvetés felé fennálló adótartozások.

Kiemelte, hogy ezek összege 2007-ben nagyságrendileg megegyezett az egészségügyre fordított kiadások felével, illetve a nyugdíjkiadások egyharmadával.

Kovács Árpád azt mondta, hogy a visszaeső gazdasági növekedés hatására, különösen a kis- és középes gazdasági társaságok likviditási problémái miatt, a tartozások az elmúlt évben tovább nőttek és elérték azt a mértéket, ami több mint másfélszerese az államháztartás 2008. évi hiányának. Hozzátette, hogy az APEH szerint a hátralékok több mint kétharmada nem behajtható.

Elmondta azt is, hogy a felhasznált európai uniós források tavaly is jóval felülmúlták a teljesített hazai befizetési kötelezettséget. Azt viszont kedvezőtlennek nevezte, hogy a "tipikus előkészítési és szervezési hiányosságok" az uniós forrásokat hasznosító beruházások késéséhez vezettek és ez közrejátszott abban, hogy tavaly még mindig nem sikerült megfelelően kiaknázni ezen a téren az uniós tagságból adódó lehetőségeket. Az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése 43 százalékkal maradt el a tervezettől.

Az ÁSZ elnöke azt is közölte, hogy a helyszíni vizsgálatoknak az érintett szervezetekre és intézményekre irányított javaslatain túlmenően 64 átfogóbb jellegű javaslatot tettek. Ezek közül nyolc a kormánynak, 18 a pénzügyminiszternek, 29 más minisztereknek, kilenc pedig különböző szervezetek vezetőinek szólt.

Arra is kitért, hogy ismételten rámutattak a költségvetési tartalékokkal összefüggő teljesebb szabályozás szükségességére. A fővárosi 4-es metró beruházása kapcsán pedig újra azt javasolták, hogy a Kincstárnál erősíteni kell a finanszírozásra vonatkozó belső ellenőrzést és intézkedni kell a törvényi előírásnak megfelelő állami kontrollpozíció erősítéséről.