Nagy bajban van a Fidesz vezérkar. Mikor Gyurcsány Ferenc elmondta hírhedt őszödi beszédét, a párt új választásokat szeretett volna. A kisebbségi kormány megalakulásakor szintén. A gazdasági válság begyűrűzésével és Gyurcsány lemondásával újra az előrehozott választással próbálkoztak. Eredménytelenül.

Mindezen hatalmi játszadozásokat végigkísérte a baloldali vád: a Fidesznek nincsen programja. Hiába akar előrehozott választást Orbán Viktor, azt nem árulja el, hogy ha kormányra kerülne, mit is kezdene a kezébe hullott lehetőséggel. Ezt a gondolatot aztán addig sulykolták a választópolgárok fejébe, míg maguk a Fidesz szimpatizánsok is kezdték elfogadni. Végül is odáig eljutottunk, hogy ma már szinte axióma: a Fidesznek nincsen programja.

No, de…

Emlékszünk az Orbán-kormány idejére (1998-2002)? Aki igen, az pontosan tudja, hogy az MSZP akkor ugyanúgy nem rendelkezett semmiféle programmal - vagy nem állt ki vele - csupán ott kötött bele az akkori kormányba, ahol tudott. Mégsem kérdezte meg senki, vajon mi a programja. Ez persze természetes volt, hiszen mint ellenzék egyáltalán nem köteles ezt megtenni. Nincsen olyan demokrácia, ahol jogszabályba lenne fektetve, hogy a kormányprogram mellett egy „ellenzékprogram” is kell az ország működéséhez, vagy a kormánnyal szemben egy árnyékkormánynak is léteznie kell.

Normális esetben a pártok akkor mutatják meg, mit is tennének az országgal, mikor eljön a kampány ideje. Ilyenkor nyilvánosságra hozzák a programjukat, amit aztán úton-útfélen népszerűsítenek.

Persze a Fidesz esetében kissé más a helyzet. Ha valakik előrehozott választást akarnak, akkor bizony azt jelzik, az országban valami nagyon nincsen rendben, ellenben ők pontosan tudják miként lehetne helyre rázni a dolgokat. Ha pedig így van, akkor kutya kötelességük megmutatni mindazt, hogyan képzelik ezt el.

Tényleg akarjuk?

Legyünk azonban óvatosak ezzel a dologgal. Nem biztos, hogy annyira nagyon meg akarjuk tudni mi azt a programot. Sajnos a magyar választópolgárok memóriája rendkívül rövid politikai ügyekben. Érdemes ezért felidézni a 2006-os Gyurcsány Ferenc féle kampányt és az akkori szocialista kormányprogramot. Nos, az általuk „programnak” nevezett valami nem volt más, mint egy óriási ígérethalmaz. Amiből semmit - tessék csak utánanézni, valóban semmit - nem valósítottak meg. Sőt, azóta ott van az ország, ahol.

Ne gondoljuk, hogy a Fidesz, ha most hirtelen programot adna, akkor máshogy lenne. Megkockáztathatjuk, hogy a Fidesz választási programja ugyanolyan ígéretbomba lesz, amilyen az összes párté.

Őrült kíváncsiság

Az persze világos, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások miatt, mely a Fidesz kormányra jutását vetíti előre, mindenki rendkívül kíváncsi a pártszövetség elképzeléseire. Ez egyrészt jogos, mégis van benne némi abszurditás.

Mert képzeljük csak el, hogy holnap megjelenik a részletes, Fidesz által jegyzett új kormányprogram aminek nyomán szavazópolgárok tömkelege fog szabadságot kivenni, hogy munka helyett azt tanulmányozza. Az egyetemeken tanítási szünetet rendelnek el, hogy a jövő értelmisége is nyugodtan adhassa át az olvasásnak magát, asztalosok, kéményseprők, kőművesek és BKV ellenőrök vonulnak majd a kocsmába, hogy néhány feles mellett Orbán költségvetési elképzeléseit értelmezzék. Ugyan, kérem. Utópia ez, mindannyian tudjuk.

Ki szavaz program alapján?

A programot az a szűk értelmiségi kör szeretné csupán látni, akik elbizonytalanodtak a szocialista és/vagy liberális pártban, ezért szeretnék végre eldönteni, szavazzanak-e a Fideszre vagy nem. Ők azonban nagyon kevesen vannak. A Fidesz szavazók program nélkül voksolnak.

Ahogy azt is pontosan tudjuk, hogy ebben az országban az emberek döntő többsége nem a programok alapján szokott szavazni. Ezért már-már lényegtelen, hogy a Fidesz milyen ígéretmesét tesz le az asztalra.

A szavazáson egyébként is két lehetőség adódik. Vagy rájuk szavaz az ember, megadva nekik nyolc év után az esélyt, hogy csináljanak valami értelmeset. Vagy pedig nem akar nekik esélyt adni, mert más pártban bízik.

Nem a programok fognak dönteni jövő tavasszal, hanem a bizalom.