A gyíkszerű kövület 290 millió évvel ezelőtt élhetett, és minden jel arra utal, hogy folyékony láva okozta halálát. Hogy pontosan milyen fajról van szó, még nem lehet megállapítani. Biztos, hogy nem dinoszaurusz, mert azok még nem léteztek 290 millió évvel ezelőtt: az akkori őshüllők legfeljebb másfél méteresre nőttek - magyarázta Ralf Werneburg, a schleusingeni természettudományi múzeum igazgatója a Der Spiegel című német lap internetes kiadásának (www.spiegel.de).

A múzeum csapata 2008 áprilisa óta a Perm időszakból (299-251 millió évvel ezelőttről) származó megkövült növények százait tárta fel a helyszínen.

A lelet egy több mint kétszáz éve ismert megkövült erdőből került elő, amelyben a fák egy 290 millió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörés révén konzerválódtak. Az erdő rétegeiben korábban még soha bukkantak őshüllőkövületre. Egész Európában eddig csupán kettő vagy három hasonló lelet ismert, de azok közül egyik sem maradt fenn ilyen jó állapotban.

A valószínűleg növényevő hüllőt nyilván a hajdani vulkánkitörés lepte meg. Végtagjai, gerince, bordái és koponyatöredékei mellett ezért maradt fenn pikkelyes páncélzata is.

Jörg Schneider, a freibergi műszaki egyetem őslénykutatója azt nyilatkozta a Der Spiegelnek, hogy ez az első őshüllőlelet az egész Érchegység-medencében. Eddig csak nyomokat és csontokat sikerült találni.

A lelet lehetővé teszi, hogy rekonstruálják a Perm időszak összetett táplálékláncait és élőhelyeit.