Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint annak a csecsemőnek az esete, akinek a szülei a bács-kiskun megyei kórház vezetőihez fordultak, mondván: hagyják meghalni gyermeküket. A kisgyermek egy ismeretlen szívbetegségben szenved, ami miatt már többször leállt a pulzusa.

A szülők azt szeretnék elérni, hogy ha legközelebb is leáll a kicsi szíve, a kecskeméti kórház orvosai már ne hozzák vissza mesterségesen az életbe, hanem hagyják békében meghalni. Az intézmény dolgozóit azonban köti az eskü: életet menteni minden áron!

A kicsi továbbra is lélegeztető gépre van kapcsolva, és a magyar törvények szerint sem ő, sem az orvosok nem dönthetnek úgy, hogy lekapcsolják róla. A Bors megpróbált utánajárni az ügy hátterének, de a Kecskeméti Megyei Kórház szóvivője mindössze annyit közölt: ”a gyermek a mi kórházunkban fekszik, és életben van”. A kisgyermek szülei – teljesen érthető módon – nem kívánnak beszélni a sajtónak.

Amit biztosan tudni: a magyar törvények nem teszik lehetővé az eutanáziát, vagyis a gyógyíthatatlan beteg halálának a belegyezésével történő aktív vagy passzív meggyorsítását, illetve a páciens által szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondást. (Jelen esetben a szülők döntenének a kisgyermek helyett.) A legtöbb jogrendszerben nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, így hát az eutanáziát jogilag vagy öngyilkosságnak, vagy – ha mások követik el – kimondottan gyilkosságnak tekintik.

Ez utóbbira a legismertebb hazai példát a Fekete Angyal néven elhíresült Faludi Tímea esete szolgáltatja, aki az ellene felhozott vádak szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórházban 2000 májusa és 2001 februárja között több idős, súlyos állapotú betegnek adott be halált okozó injekciót. A nőt több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint négyrendbeli foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt találta bűnösnek az Fővárosi Bíróság, kilenc év fegyházra ítélték.

A bulvárlap megkereste Dr. Ábrahám László műhibaperekkel foglalkozó ügyvédet, aki némileg rányalta a képet. Kiderült, hogy az Egészségügyi Törvény 20. paragrafusa szerint csak cselekvőképes beteget illet meg az ellátás visszautasításának joga, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti.

A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az ellátás nem tagadható meg. Az ellátás visszautasítására csak jogerős bírósági ítélet esetén van lehetőség, de addig az orvos köteles az egészségi állapot által indokolt ellátást nyújtani – magyarázta Dr. Ábrahám László.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szülők hajlandók bíróságra vinni a kicsi ügyét, és a döntnökök úgy ítélkeznek, hogy a rendelkezhetnek gyermekük sorsáról, akár véget is vethetnek a gyermek szenvedésének. Ám a bírósági ítélet meghozataláig az orvosoknak kötelessége mindent megtenni a kisgyermek életben tartásáért.

Kérdés, hogy függetlenül a mostani esettől, a szülőknek van-e, lehet-e lelkiereje bíróságon harcolni gyermekük haláláért…