Az önkormányzatok az átlagnál "jobban járnak"?

Jauernik István arról beszélt, hogy 2009-hez képest valóban kevesebb jut jövőre az önkormányzatoknak, de "nem elveszünk valamit, hanem kevesebb támogatást tudunk biztosítani". Az egyeztetések azonban még nem zárultak le, ezen a héten is születtek megegyezések, így például a gyermekétkeztetési támogatás változatlanul marad.

Az államtitkár szerint "elég jelentős az a feladatelmaradás, elhalasztás, könnyítés, ami érdemleges" az önkormányzatok számára, azzal együtt, hogy van néhány módosítási javaslat, ami "nem minden szempontból kellemes". Felhívta a figyelmet például arra, hogy nem adható állami támogatás annak az önkormányzatnak, amely nem tesz eleget a cégvezetői juttatások nyilvánosságra hozatalának.

Kifejtette, hogy ha egy település jogtalanul vett igénybe támogatást és vissza kell fizetnie, az eddigi 12 hónapról 36 hónapra változhat a részletfizetés időtartama, hogy ilyen esetben se lehetetlenüljön el az adott önkormányzat anyagilag. Jövőre az államkincstár is vezetheti majd az önkormányzatok folyószámláit, a települések döntésén múlik a választás - közölte.

Lényeges változásnak nevezte az államtitkár, hogy - a decentralizált fejlesztési pénzek folyósításának felfüggesztése, valamint a vis maior támogatások megítélésének ismételt központosítása miatt - kevesebb lesz a regionális fejlesztési tanácsok munkája. A változások között említette, hogy a tűzoltók fizetésének "eltérítését" az illetménytáblától jövőre csak az önkormányzat vagy a tűzoltóság saját bevételének terhére lehet megvalósítani.

A még egyeztetésekre váró javaslatok közé sorolta Jauernik István, hogy a kormány átvenne az önkormányzatoktól állami feladatokat, így az építéshatósági ügyintézést vagy az okmányirodai feladatokat, amivel a települések megtakarításokat érhetnének el.
Rozsi Judit, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a jelenlévő települési vezetők előtt arról beszélt, hogy az önkormányzatokat érintő forráscsökkenés a gazdaság teljesítményének két évre számított 7,6 százalékos visszaeséséhez képest kisebb, 6,1 százalékos lesz a bázishoz viszonyítva.

Kifejtette, hogy jövőre az ideihez képest 76 milliárd forinttal kevesebb támogatás jut az önkormányzatoknak. Az egyes tételeket ismertetve elmondta: 11,5 milliárd forint érinti a közoktatást, ahol valódi elvonás "a kényszerből felfüggesztett" programokból következik, ilyen például az informatikai fejlesztések szüneteltetése. Szociális területen 10,3 milliárd forint a forráscsökkenés, a közművelődési és közgyűjteményi normatíva csökkenése pedig csaknem 3 milliárd forintot tesz ki.

A Pénzügyminisztérium szakembere közölte: a szakágazatokba nem sorolt támogatások területén 17 milliárdos csökkenés várható, ezen belül a megyei önkormányzatok személyijövedelemadó-részesedése 7 milliárddal csökken. Hangsúlyozta, hogy nem az önkormányzatok kötelező feladatainak normatívájában lesznek csökkenések, és megjegyezte: ezen a területen azért is van "mozgástér az elvonásra", mert a szférán belül a megyei önkormányzatoknál "a legmagasabb az egy emberre jutó személyi kiadás".

Említést tett arról, hogy a tervek szerint az üdülőhelyi díjak kiegészítésének felére csökkentésével 4,9 milliárd forinttal, a települési sportfeladatok normatívájának csökkenésével 4,6 milliárd forinttal mérséklődnek a kiadások. A legnagyobb elvonás a hazai fejlesztések szüneteltetéséből származó 35 milliárd forint, de többlettámogatásként 13 milliárd forinthoz jutnak az önkormányzatok, például az Út a munkába program vagy a családi napközik és gyermekfelügyeletek támogatása révén.

Rozsi Judit egy kérdés kapcsán - több polgármester egyetértését is kiváltva - elmondta: az önkormányzatokat nem érheti kár azzal, hogy az adóhatóság szedi majd be a helyi iparűzési adót. A települések ugyanis így nem a valóban beszedett, hanem a vállalkozások által bevallott összeg alapján kapják meg a nekik járó bevételeket.