Nem értenek egyet az ORTT-tagok

Szalai Annamária (Fidesz) annyit közölt: neki következetesen az volt a véleménye, hogy a piacnak kell beáraznia ezeket a jogosultságokat, és a jelek szerint ez meg is történik.
A kizárásokkal kapcsolatos kérdéseket azzal hárította el, hogy szerinte több tagtársa már így is megsértette a médiatörvényben előírt titoktartási kötelezettséget. Jelezte: ezzel kapcsolatban indítványt terjeszt az ORTT elé.

Ladvánszky György (MSZP) úgy látja: akkor lehet "megfontolandó", hogy újabb pályázatot utasítsanak vissza, ha új, eddig el nem bírált tény jut a testület tudomására. Szerinte egyébként nincs szabályozva, hogy a pályázat mely pontjáig zárhatnak ki valakit.

Mint mondta, "óriási különbség van" a Zene Rádió Zrt. két visszautasított pályázata és az FM1 konzorcium - az ezzel ellentétes javaslatot tartalmazó irodai előterjesztés dacára - versenyben hagyott ajánlata között: az előbbi induló egy magánszemély, akinek az üzleti terve bizonyos évekre milliárdos nagyságrenddel nagyobb bevétellel számolt, mint a másik pályázat. A konzorcium mögött ráadásul olyan befektetői kör áll, amely "garanciáét jelent arra, hogy ki fogják fizetni a koncessziós díjat" - tette hozzá.

Gyuricza Pétert (MSZP) nem sikerült elérnie az MTI-nek.

Tirts Tamás (KDNP) kiemelte: ő a szerdai döntéshozatalnál azért küzdött, hogy "mindenki maradjon bent", és ne egy óra alatt döntsenek egy háromnegyed évig előkészített pályázat indulóiról, hanem folyjon érdemi vita a kérdésben. "Egy vitát minimum megér ez az ügy" - mondta, hozzátéve: teljesen érthető, hogy a három, ma sugárzó nagy vételkörzetű adónál magasabb koncessziós díjat ígérnek az új pályázók, hiszen ők azok, akik be akarnak lépni a piacra.
Mint azt pénteken közzétett különvéleményében is írja: "a helyzet tisztázása érdekében" az ülésen javaslatot tett arra, hogy első körben csupán a pályázati ajánlatok alaki érvényességéről döntsenek, a tartalmiakról - elsősorban az üzleti-pénzügyi tervek esetleges megalapozatlanságáról - csak később határozzanak.

Tímár János (SZDSZ) közölte, hogy ő minden esetben tartózkodott a szerdai ülésen, amikor az üzleti terv irreális volta alapján szavaztak kizárásról. Úgy nyilatkozott az MTI-nek: egy hét és a rendelkezésére álló információ nem elegendő annak elbírálására, hogy mely ajánlatokat kell visszautasítani. Mint mondta, az a benyomása, hogy maradt versenyben a valóságtól elrugaszkodott ajánlat; azt a kérdést azonban, hogy melyik az, elhárította.

Majtényi László ORTT-elnökhöz hasonlóan neki is az a problémája, hogy megalapozatlannak látja azt: míg az egyik pályázót kizárták, a másikat nem, "és ebben nincs egy összehasonlító elemzés". Szerinte továbbra is nyitva áll az ORTT számára a lehetőség arra, hogy további pályázatokat utasítson vissza.

A médiahatóság elnöke csütörtökön beszélt arról az MTI-nek, hogy a Zene Rádió Zrt. mindkét ajánlatának kizárása után is akad olyan anyag, amelynek üzleti-pénzügyi terve irreális, s teljesíthetetlen ígéretet tesz. Majtényi László mind a szerinte vitatható ajánlatok benyújtóinak kilétére, mind az ilyen anyagok számára vonatkozó kérdést elhárította.
"Elég sokat dolgoztam azért, hogy legyen pályázat, most pedig azért kell küzdeni, hogy fair legyen" - mondta. Mint hozzátette, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára tekintettel is elemi követelmény, hogy a döntés indoklásában például világosan ki kelljen fejteni: az egyiket vagy a másikat miért zárja ki az ORTT.