Kedden adja közre a KSH a hét egyik legfontosabb magyar makrogazdasági adatot, kiderül, hogy szeptemberben hogyan alakultak a fogyasztói árak.

A hazai és a londoni elemzők egyaránt 5,2-5,3 százalékos éves drágulásra számítanak a vaskos meglepetést okozó augusztusi 5 százalékos infláció után. Most már mindenki elkönyvelte, hogy a kereskedők visszafogottak voltak, a júliusi áfaemelés hatásai a vártnál kevésbé tükröződtek az árindexben.

Szerdán látnak napvilágot az augusztusi ipari termelésről szóló részletes adatok. Júliusban a magyar ipar teljesítménye 19,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szakértők augusztusról 20 százalékos ipari zsugorodást várnak.

Pénteken derül ki, hogyan teljesített augusztusban az építőipar, amelynek kibocsátása júliusban 5,1 azázalékkal maradt el a megelőző évitől.

A magyar statisztikai közléseket megelőzően még hétfőn délelőtt nyilvánosságra kerül az egyik legfontosabb európai mutató, a német ZEW hangulatindex. Ennek halvány javulására számítanak a szakértők, ami a tőzsdeindexeket is segítheti főleg úgy, hogy a kontinens börzéi holnap a zárva tartó amerikai piacok nélkül egyéb iránymutatás nélkül maradnak

A magyar tőzsde nyilván alapvetően a nemzetközi hangulathoz igazodik. A vezető részvények közül az elemzők az OTP esetében nem várnak komolyabb kilengéseket. Bizonytalanabbnak látják a MOL árfolyamának alakulását. Az olajpapír megítélését rontja az ígéretesnek tartott makói földgázmezőn elszenvedett fiaskó és az, hogy a horvát kormány nem akarja a végtelenségig húzni a MOL közel 50 százalékos tulajdonában álló INA olajtársaság majdnem 70 milliárd forintnyi köztartozásának rendezését.

Devizakereskedők szerint a forint számára továbbra is feltűnően stabil mankónak látszik a legnagyobb nemzetközi hitelminősítő, a Standard and Poor’s minapi bejelentése, hogy levette a napirendről a magyar adóskilátás lerontását.

Márvány Zsolt, a Commerzbank Zrt. értékesítési vezetője egyelőre bizonytalansági tényezőnek tartja a lett lat körüli bonyodalmakat. Még nem tudni, hogy a balti deviza úgymond „elengedése”- vagyis az euróhoz kötött fix árfolyam megszüntetése és ezzel járó leértékelése - bekövetkezik-e és ha igen, az milyen mértékben gyengítené a zlotyt, a cseh koronát és a forintot. A lat leértékelésének veszélyét a svéd korona is megérezte, hiszen a balti államot és a lakosságot főként a skandináv pénzintézetek finanszírozzák.

A lett kormányfő a múlt héten bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Valutalappal a jövő évi büdzséről. A piac attól tart, hogy Vilnius a deficitcélt szeretné felpuhíttatni, holott előzőleg az IMF és az Európai Bizottság a svéd kormányzattal együtt követelte, hogy a lett kormány maradjon a 2012-ig kitűzött hiánycsökkentési pályán. A szakértők a lett fejlemények és a román kormányválság okozta bizonytalanság dacára sem látnak okot különösebb félelemre a forintot illetően. Arra emlékeztetnek, hogy voltak már korábban is viszonylag hosszú időszakok, amikor a hazai fizetőeszköz egy, a mostanihoz hasonló 10 forint szélességű sávban ragadt. És attól is óva intenek a rutinosabb kereskedők, hogy a napon belüli egy-két – három forintos elmozdulásokat rögtön gyengülésnek, vagy erősödésnek minősítsük…