Az International Group of Radiation Damage Mechanism (IGRDM) egy zártkörű társaság, melynek tagjai az atomreaktorokat érő sugárzással, új eredményekkel, lehetőségekkel foglalkoznak világszerte. A felmerült kérdéseket ipari titokként kezeli a társaság, így az eredmények publikálása egyáltalán nem, vagy jelentős késéssel várható. A konferencián legnagyobb létszámmal a fejlett országok képviselői jelennek meg, a helyszín az Európa, Ázsia, Amerikai hármas fogat között rotálódik. Idén a négynapos megbeszélésre Budapesten kerül sor október 12-i kezdettel, a KFKI Atomenergia Kutatóintézete társszervezésében.

„A konferencián a legkülönbözőbb kérdések kerülnek megvitatásra. A legfontosabbak az anyaggal és anyagtulajdonságokkal kapcsolatosak, amik olyan helyeken, mint egy reaktornak a tartálya például, nagyon fontosak. Ezek fejleszthetősége, az újabb kutatások, a régi anyagoknak a vizsgálata. Ezek a legfontosabb kérdések" – árulta el a HírExtrának Vidovszky István, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese.

Válasz az energiakérdésre?

Ugyan több ellenérzés felmerült korábban az atomenergiával kapcsolatban, ma már egyértelmű, hogy fontos szerepe lehet a fenntartható fejlődésben. Az uránból roppant jó aránnyal lehet kinyerni az energiát és a felgyülemlett tapasztalatok a környezet károsításának a mértékét is.

Az Európa Bizottság létrehozott egy tanulmányt („Európai kutatási együttműködési program - Kutatások a klímaváltozás területén”), melyet a közelgő koppenhágai konferencián szemrevételezhetnek a résztvevők. A kiadványban "Új technológiai forgatókönyvek valószínűség alapú, hosszú távú elemzése" címmel található egy rész, mely pontosan az atomenergia lehetőségeiről szól. Az Európai Bizottság véleménye szerint ez az energia lehet a fenntartható fejlődés egyik kulcsa. A tervezet 50-60 évre előre számol Európa energiapolitikájával.

„Az atomenergia lehetőségei nagyon jók. Főleg, ha figyelembe vesszük a negyedik generációs atomerőműveket, ami többek között a gyorsreaktorok bevezetését is jelenti. Ez azért fontos, mert így lehet a ciklust zárni. Ugyanis a jelenlegi technológia szerint általában az üzemanyagot, amikor kiégett - tehát általában néhány év múltán - kivesszük a reaktorból. Abban még nagyon sok hasadóanyag van, amit közvetlenül nem lehetne technológiai okokból tovább felhasználni, hanem újra fel kell dolgozni. Ez majdnem fele az eredeti tartalomnak. Gyorsreaktorok kellenek, hogy ezt jól lehessen hasznosítani,  ami manapság nem túl elterjedt. A világban alig néhány található, de feltehetőleg a következő néhány évtizedben ezeknek nagyobb szerepe lesz” – fűzte hozzá Vidovszky.

Világszerte egyre több atomreaktor épül, a nemzetek egyre komolyabban veszik az ebben rejlő lehetőségeket. Olaszországban húsz éve egy népszavazást követően teljes mértékben leállították a nukleáris programot. 2009 júliusában azonban az olasz törvényhozás ismét elfogadta a törvényt, így újra lehet üzemeltetni atomerőműveket az országban. Emellett együttműködésre léptek az Egyesült Államokkal két egyezmény keretében. Az egyik a már korábban említett új blokkok építése, melyet az amerikai Westinghouse Electric úgy üdvözölt: ez „fontos lépés” ahhoz, hogy az olasz piac megnyíljon az amerikai nukleáris ipar számára. A másik a közös együttműködés az atomenergia-rendszerek és üzemanyag-ciklusok területén.

Nemzetközi figyelem

Emellett számos beruházás van készülőben vagy folyamatban világszerte. Az IGRDM társasága is több nemzetközi hivatal, intézmény munkatársait tömöríti.

„A fejlett országok szinte kivétel nélkül képviseltetik magukat. Ázsiából Japán, Kína, Korea, India, Európából szinte mindegyik – kivétel az „antinukleárisok”, mint Ausztria és Írország –, Amerikában elsősorban az Egyesült Államok és Kanada, de az argentínok és brazilok is fontos szerepet játszanak” – sorolta fel a részvevő nemzeteket Vidovszky.

A világ uránkészletei – szemben a fosszilis tüzelőanyagokkal – hosszabb távra elegendőek. Az EWG (Environmental Working Group) jelentése szerint az uránhasználat tetőzése 2020-ra várható. Több ellenérv és lakossági ellenérzés van a nukleáris energiával és atomreaktorok építésével szemben, azonban mégis az egyik legoptimálisabb megoldást nyújthatják a jövő energetikai kérdésére. Jelenleg 440 blokk üzemel világszerte, összteljesítményük 380 ezer megawatt körül mozog. Az atomerőművek adják a világ energiatermelésének 17 százalékát. 2030-ra az összteljesítmény vélhetően megduplázódik.