A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szeptember 21-én – aznap, mikor a beterjesztett költségvetést és annak oktatást érintő elképzeléseit megismerte – döntött úgy, hogy októbertől fórumokat szervez és aláírásgyűjtő akciót indít. Október elsejétől minden megyeszékhelyen tartott gyűlést, volt nap, hogy egyszerre hármat is. A gyűléseken az oktatásban dolgozó kollegák, valamint polgármesterek, parlamenti képviselők is jelen voltak. Galló Istvánnéval, a PSZ elnök asszonyával beszélgettünk.

Hány aláírást sikerült összegyűjteniük?

Erről még nem tudok végleges számot mondani, de természetesen az aláírásgyűjtést már az első, zalaegerszegi nagygyűlés idején megkezdtük, és szeretném hangsúlyozni, hogy az aláírásgyűjtő íveket nem csak a szakmában dolgozó kollegák írhatták alá, hanem a szülőktől elkezdve a szomszédon át a hentes bácsiig mindenki, hisz az oktatás szinte minden családot érint.

Egy-egy megmozduláson hányan vettek részt, mi volt a program?

Nem fogok túlozni, általában száz és kétszáz fő között mozgott a részt vevők száma, attól függően, hogy milyen termet tudtak a kollegák szerezni, melyik iskola tudta kölcsönadni a dísztermét. Debrecenben például a polgármester hivatal adott szállást a rendezvénynek.

Szándékosan döntöttek ennél a zárt ajtók mögötti, úgymond csendes demonstráció-sorozat mellett?

Azt kell mondjam, óriási volt a sajtó érdeklődése, kivétel nélkül minden megyeszékhelyen jelen volt a helyi tévé, rádió vagy nyomtatott média. Nem egy helyen fél órás élő adásban beszélhettem az akciósorozat céljáról.

„Kistestvérük”, a PDSZ november 7-re szervez egy nagyobb szabadtéri demonstrációt. Részt kívánnak venni?

A PDSZ-el kapcsolatban azt tudom mondani, hogy azokban a megyékben, ahol van szervezetük, szinte kivétel nélkül részt vettek a mi rendezvényeinken. A november 7-i demonstrációval pedig: a PSZ azért döntött amellett, hogy a vidéki megyeszékhelyeken ezeket a fórumokat, mert nagyon költséges lett volna pestre utaztatni az embereket. Ezért a november 7-i rendezvényen való részvételt sem tudjuk vállalni. Egyébként azt gondoljuk, hogy mindenki, aki felhívhatja a figyelmet arra, hogy a közoktatás tervezett finanszírozása nem megfelelő, bátran csatlakozzon bármilyen kezdeményezéshez.

Ettől függetlenül a budapesti PSZ-tagság ott lesz?

Ismert a kollegáink számára a PDSZ rendezvénye, így természetesen képviseltetni fogják magukat. Magam családi elfoglaltságaim miatt sajnos nem lehetek jelen.

Önök szerint mekkora lesz a közoktatás hiánya jövőre? Sok helyről hallani például 63 milliárdos kivonást. Megállja a helyét?

Igen. Azt kell erről tudni, hogy egyrészt az oktatási minisztérium, másrészt az önkormányzati tárca fejezetében jelenik meg. (A tervezett 120, pontosabban nettó 80 milliárdos önkormányzati megszorítások részeként – a szerk.) Körülbelül ennyi a forráskivonás az idei évhez képest.

Melyek a legfájóbb pontjai ennek az „oktatási csomagnak”?

Azért nem szeretnék erre konkrét választ adni, mert minden forint, amit a közoktatásból el akarnak vonni, egyformán fáj. Ugyanakkor már vannak arról információk, hogy a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos elképzelésen módosítani kívánnak az eredeti tervekhez képest, csakúgy, mint a kéttannyelvű, vagy az alapfokú művészeti oktatás normatíváján. Egyelőre azt tudom mondani, hogy pillanatnyilag csak a kormány által jóváhagyott költségvetést kifogásoljuk. A beérkezett módosító indítványokat pedig egyrészt még nem láttuk, másrészt pedig a parlament még nem fogadta el őket. Katonaságnál szokták mondani, hogy az utolsó parancs az érvényes.

Ez igaz, csakhogy egy elfogadott költségvetéssel már sok mindent kezdeni nem lehet. A parancsot be kell tartani…

Hiller István oktatási miniszter azt ígérte, hogy az egyéni módosító indítványokat meg fogjuk kapni. Bár hozzá kell tennem, hogy a törvény szerint csak a kormány által beterjesztett módosító indítványok esetében kötelező kikérni az illetékes szakszervezetek véleményét, ez egyénieknél nem. Ilyen szempontból nincs ráhatásunk az eseményekre.

Kerpen Gábor PDSZ elnök nyilatkozta a HírExtrának, hogy – lényegében a rossz finanszírozási rendszer miatt - „ma már 30-40 fős osztályok sem ritkák egyes településeken”. Meg tudja ezt erősíteni?

Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Azt ugyanakkor vélelmezzük, hogy ha az önkormányzatok finanszírozása így marad, akkor ilyen kényszerítő intézkedéseket fognak tenni. A közoktatási törvény megadja az osztály átlaglétszámok paramétereit. Ettől ebben az évben húsz százalékkal lehetett eltérni a Közoktatási Hivatal engedélyével. Jövő évben ezt már harminc százalékra kívánják emelni.

A jogszabályalkotók is készülnek az osztályösszevonásokra?

Lehetséges ez is, igen.

Mit gondol, sikerül még a tervekenérdemben változtatniuk?

Látjuk, hogy rettentően korlátozott a kormány mozgástere a mai helyzetben. Márpedig egy felelősen gondolkodó szakszervezet a másik fél helyzetét is figyelembe veszi. Ideális követelések ma nincsenek. Mi arra nem fogunk tanácsokat adni, hogy az átcsoportosítások hogyan történjenek, ezt a felelősséget vállalja a kormány. Mi ezzel az egész akciónkkal arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a közoktatást a válságban is prioritásként, és a rá fordított összeget egyfajta befektetésként, nem pedig kiadásként kellene kezelni.