Nyugodtan kijelenthető: évtizedes adósságot pótló törvényjavaslatot nyújtott be a Tisztelt Háznak tegnap Tóbiás József. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a köztulajdonban álló gazdasági társaságok (magyarul állami és önkormányzati cégek) az eddiginél átláthatóbb működését célzó jogszabálytervezetről azt mondta: a törvényre szüksége van a Parlamentnek a politikai bizalom helyreállításához, ezért elfogadása kollektív érdek.

Eső után köpönyeg?

Az ellenzék viszont úgy van vele: továbbra sem kíván közösködni a kormánypárttal. Mint Domokos László fideszes képviselő a HírExtrának elmondta, áljavaslatról van szó, amelyet a szocialisták szemfényvesztésből követtek el, miután a BKV és a MÁV kínos kifizetési ügyei a média jóvoltából a nyár végén nyilvánosságra kerültek.

A Fidesz szerint a törvény éppen azoknak az anomáliáknak az okaira nem kínál megoldást, amelyek az elmúlt éveket jellemezték, hiszen csak 2011-től lépne életbe. Domokos László egyébként a visszaélések okát a felelőtlen tulajdonosi hozzáállásában látja, és azt mondja, ennek megszűntetése nem törvény, hanem kormányzati elhatározás kérdése.

A mindenkori kormány eddig is, és ez után is szabadon dönthet például az állami cégek fizetésének csökkentéséről, más kérdés, hogy ezt a szocialisták az elmúlt hét-nyolc évben nem tették meg, most pedig egy jövőre vonatkozó szabályozást kívánnak benyújtani, hogy mentsék a pártjukat a felelősség alól – tette hozzá. Ehhez nincs szükség törvényre, főleg nem olyanra, amely számos pontatlansága, jogbizonytalansága miatt az általános vitára is alkalmatlan – mondta.

Pluszfeladat pusztán szívességből?

Pedig a Tóbiás féle javaslat néhány egészen konkrét elemet is tartalmaz. Szabályozná például a cégek felügyelőbizottságainak (fb) és igazgatóságainak létszámát, illetve a tagok, elnökök fizetését. A tervezet szövege szerint minden állami vezető csak egy igazgatósági és fb-tagság után vehetne fel fizetést. Aki ennél többet szeretne vállalni, az ezt csak társadalmi munkában tehetné meg.

A törvény hat hónapban szabná meg a végkielégítés maximális összegét, a felmondási idő pedig legfeljebb 3 hónap lehetne. A titoktartási passzust csak abban az esetben alkalmazhatnák az állami cégek, ha az adott társaságnak van a piacon versenytársa.

A javaslat értelmében a mostaninál több vezető beosztású munkavállaló bérét és juttatásait kellene nyilvánosságra hozni, és a zártkörűen működő részvénytársaságoknál kötelező lenne felügyelőbizottságokat alakítani, ennek létszámát a jegyzett tőke határozná meg.

A válság jótékony hatása

„Azt szeretnénk, ha elfogadásra kerülne” – foglalja össze óhaját Tóbiás József, mikor arról kérdezzük, milyen sors várhat az egyébként csak feles többséget igénylő javaslatra. Szerinte egyébként abban egyetértés van kormánypárt és ellenzék között, hogy az átláthatóság, a takarékosság és a nyilvános gazdálkodás prioritást kell, hogy élvezzen.

Törvényszerű, hogy az ellenzék rögtön PR-fogást, valamint kommunikációs trükköt emleget, valahányszor a kormány a közviszonyok átláthatóbbá tételét szorgalmazza? Tóbiás képviselő válasza az, hogy igen, ám úgy véli, a hatalom a mai helyzetben egyszerűen nem teheti meg, hogy ne reagáljon az emberek köztisztasági igényeire.

Mi a helyzet a többek között a fideszes képviselő által is emlegetett kormányzati hajlandósággal? Miért van szükség bírósági ítéletre ahhoz, hogy például a legnagyobb állami cégek menedzsmentjének fizetése nyilvános lehessen? (Emlékezetes: a Blikk és az Index évekig harcolt ezért az igazságszolgáltatás különböző fórumain.)

A szocialista képviselő szerint, a magyar jog eddig nem rendelkezett egyértelműen arról, hogy a közvállalatoknak ez irányban milyen kötelezettségeik vannak. Pontosan ezt a gyakorlatot szűntetné meg a most elfogadásra váró törvény – mondja.

A tervek szerint nagyobb részben már 2010. januártól, kisebb részben pedig 2010 év elejétől életbe lépő jogszabály szükségességét Tóbiás a válság okozta társadalmi öntudatra ébredéssel magyarázza. Mint mondja, a krízis olyan évtizedes problémákat is felszínre hozott, amiről évekkel megkezdődhetett volna a lakossági, illetve politikai párbeszéd.

Konszenzus kizárva

Van-e rá esély, hogy többpárti konszenzusban kiérlelt törvényjavaslat menjen át a parlamentben? Hiszen az állami cégek átláthatóságáról szóló jogszabály akkor nézne ki igazán jól, ha a teljes magyar politikai elit mögé állna. (Mellesleg a kisebbségi MSZP-frakciónak már csak „technikai” okokból is szüksége lesz néhány ellenzéki támogató szavazatra a törvény elfogadásához.)

Tóbiás szerint a konszenzushoz két fél kell. Mint mondja, tegnap jelezte a Fidesz képviselőinek, hogy célszerű lenne ebben az ügyben nem az aktuálpolitikai érdekeket előtérbe helyezni.

Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője szerint ugyanakkor azért került elő a javaslat, mert most érte el a társadalmi nyomás azt a szintet, hogy sem az MSZP, sem a kormány nem tudott mást tenni.