Október 23: Békés ünneplés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., illetve a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek békésen zajlottak, azonban a rendőrség több szabálysértési eljárást indított, mert voltak, akik a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruhájában jelentek meg egy-egy rendezvényen.
2009. október 23. péntek 19:40 - HírExtra
A központi megemlékezéssorozat a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött péntek délelőtt a budapesti Kossuth Lajos téren, majd a közjogi méltóságok koszorút és virágot helyeztek el Nagy Imre szobránál, a Vértanúk terén.
A Kossuth teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal már a zászlófelvonás előtt lezárta. A kordonon kívül mintegy harmincan skandáltak kormányellenes jelszavakat, majd a rendőröket szidalmazták.
A parlamenti pártok külön-külön helyezték el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit a mártír miniszterelnök, Nagy Imre sírjánál, a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál.
A Fidesz Nagytétényben tartotta ünnepi rendezvényét, ahol országzászlót avattak. Az ünnepségen Orbán Viktor pártelnök azt mondta: Magyarország sorsfordító küzdelem előtt áll. Úgy fogalmazott, küzdelmük igazi nehézsége abban rejlik, hogy nem a választásokig tart, a célja pedig nem pusztán a választások megnyerése. Az igazi küzdelem - emelte ki - utána jön: Magyarországot ugyanis újjá kell építeni. Orbán Viktor szerint ráadásul a múlt, azaz a mostani jelen gáncsolni próbál majd ott, ahol tud, hiszen vissza akar majd térni.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a városban tartott október 23-ai megemlékezésen azt mondta, hazugságban, az ,56-os forradalom tagadásában született a Kádár-rendszer, és hazugságban született a demokráciánk, hiszen bölcsőjét az MSZMP ringatta 1989-ben, ennek következtében nem jutottunk előrébb az elmúlt húsz évben. A politikus úgy fogalmazott: "hazugsággal nem lehet demokráciát csinálni, márpedig ma Magyarországon az alapértékek eltorzítása, az igazság kimondhatóságának megkérdőjelezése folyik."
A Fidelitas kezdeményezi, hogy legyen Ötvenhatosok utcája Egerben - jelentette be a Fidelitas országos ünnepi megemlékezésén pénteken Egerben Oroján Sándor, az országos választmány alelnöke. Ágh Péter a Fidelitas elnöke azt hangsúlyozta, hogy miként 1956-ban, úgy ma is új irányra, az ország újjáépítésére van szükség.
Mécs Imre, az MSZP országgyűlési képviselője Szentesen azt mondta, ma nemcsak 1956. október 23-ára, hanem 1989. október 23-ára is emlékezni kell. Az 1956 után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó Mécs Imre hangsúlyozta: 1956-ban "reformokat, szabadságot és függetlenséget akartunk", de a nép túljutott a fiatalok céljain, és egy nap alatt szabadságharc alakult ki. Beszédében kiemelte: 1989. október 23-án a harmadik köztársaság kikiáltásával olyan alkotmányos rendszert sikerült létrehozni, amely kiállta az idők próbáját, úgy is, hogy többször finomításra szorult.
Retkes Attila, az SZDSZ elnöke a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, 1956 mindenki forradalma volt, aki hitt a független és demokratikus Magyarországban. A politikus leszögezte, hogy 1956 "az akkori főszereplők közötti nézetkülönbségek ellenére a nemzeti összefogás forradalma volt". A pártelnök úgy fogalmazott, hogy aki ki akarja rekeszteni a független és demokratikus Magyarország akár egyetlen hívét is a forradalom örökösei közül, az 1956 emlékét gyalázza meg.
Fricz Tamás, a Civil Összefogás Fórum szóvivője, politológus a szervezet ünnepségén pénteken Budapesten, a Hősök terén azt hangoztatta, a 40 évnyi kádárizmussal és 20 évnyi posztkádárizmussal szakítva létrejöhet a negyedik Magyar Köztársaság. A több mint ezer ember részvételével tartott megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltáskor elmaradt a történelmi igazságtétel, és kevés érdemi lépés történt a valódi rendszerváltás irányába. A politológus szerint a civilek elképzeléseit - amelyeket 12 pontban összegeztek - az új "nemzeti kormánynak" - követnie kell.
A Jobbik elnöke, Vona Gábor a párt Budapesten, a Deák téren tartott nagygyűlésén a körülbelül négy-ötezres, árpádsávos és jobbikos zászlók alatt összegyűlt hallgatóság előtt kijelentette, hogy pártja két szélsőség ellen fog küzdeni, azok ellen, akik tönkretették az országot és azok ellen, akik ehhez asszisztáltak. A politikus arról is beszélt, hogy a Jobbik hamarosan Magyarország legerősebb pártja lesz. A párt európai parlamenti képviselője, Morvai Krisztina együttérzéséről biztosította a terrorcselekmény és más bűncselekmények gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő Budaházy Györgyöt és társait. Véleménye szerint az ő zárkáikba azoknak kellene kerülniük, akik "kifosztották és kiárusították az országot".
Kora estig nem történt rendbontás a nemzeti ünnepen, de két megyeszékhelyen is szabálysértési eljárás indult a jogerősen feloszlatott Magyar Gárdához kapcsolódóan. Székesfehérváron 37 gárdaformaruhában megjelent ember ellen tettek a rendőrök feljelentést feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel miatt. Eljárást indít a rendőrség a Jobbik csütörtöki, debreceni megemlékezésével összefüggésben is, amelyen egyenruhában jelentek meg a magukat Új Magyar Gárdának nevező szervezet tagjai. Ebben az esetben egyesülési joggal visszaélés miatt is nyomozást rendeltek el azok ellen, akik a rendezvényen, illetve azt megelőzően szórólapokon és internetes oldalakon a Magyar Gárda vezetőiként nevesítették magukat.