A technika fejlődése lehetővé tette olyan elgondolások megvalósítását, melyekre most nagyobb szüksége van a világnak, mint valaha. Például az űrből nyert energia ugródeszkát biztosított teljesen új iparágak létrejöttéhez.

A siker persze így sem garantált. A technológiák tökéletesítése nehéz mérnöki kihívásokat igényel, néhány esetében pedig nagy tudományos előrelépés kéne a laborban előállított anyagok, vagy a genetikailag módosított növények terén. A fejlesztéseket pedig olyan módon kell végrehajtani, hogy az energia ára ne emelkedjen az egekbe. Ha a felsoroltak közül mindegyik esetében sikerül látható előrelépést végezni, az megváltoztathatja a játékszabályokat. Természetesen igazi változásokra csak a elkövetkezendő tíz-húsz év során lehet számítani.

Napenergia az űrből

Több mint három évtizede a jó fantáziával megáldottak már elképzelték, hogy honnan lehet a legtöbb napenergiát kinyerni. Természetesen onnan, ahol mindig süt, mindenféle szűrés nélkül – ez pedig az űr. Ha Föld körüli pályára tudnánk állítani hatalmas napelemeket és az elnyelt fény csak egy töredékét tudnánk bolygónkra „importálni”, akkor gyakorlatilag az egész bolygó villamos ellátását megoldanánk.

A napfény visszaverődik a Föld körül keringő hatalmas tükrökről egy sor napelemre, ami a fényt villamos energiává alakítja. Ezt az energiát kéne utána mikrohullám formájában szülőbolygónkra küldeni, ahol antennákkal fognák fel. Itt a mikrohullámú energiát ismét vissza kéne alakítani elektromossággá, és már mehetne is a hálózatba.

A technológia úgy hangzik, mint a sci-fikben, mégis egyszerű: a 22 ezer mérföld magasságban pályán keringő napelemek az energiát mikrohullámok formájában a földre sugározzák, ahol ismét elektromossággá alakítják, majd a háztartásokba mehetne. Egy mérföld területű vevőállomás ezer megawatt energiát termelne, amivel ezer háztartás energiáját lehetne biztosítani.

A napkollektorok űrbe telepítésének a legnagyobb akadálya az igen magas költség, tehát olyan tervezési rendszert kell létrehozni, mely keretében csak pár panel indulna el az űrbe. Néhány ország és vállalat valós célja, hogy egy évtizeden belül az űrbe juttassák a szükséges technológiai hátteret az itt található napenergia forrás kiaknázásához.

Az akkumulátorok új generációja

Az kőolajjal működő járműveket le lehetne cserélni elektromosra, ennek következtében a levegőbe is kevesebb szennyező anyag kerülne (abban az esetben, ha sikerül az elektromos energiát is alacsony szén-dioxid felhasználással előállítani; szélenergiából, nukleáris energiából). Ehhez azonban jobb akkumulátorokra van szükség.

A lítium-ion akkumulátorok gyakoriak a laptopokban, a következő generációs plug-in hibridekben és az elektromos járművekben. Ezek autókban is sokkal hatékonyabbak, de még mindig nagyon drágák, és egy töltéssel nem képesek nagy távot megtenni. Az ideális az lenne, ha körülbelül 300 kilométert tudnának megtenni egy töltéssel, ám ennek a korszaka talán soha nem jön el. Bár fejlesztések még lehetségesek, a lítium-ionos akkumulátor lehetőségei korlátozottak.

Alternatíva lehet a nemrég kifejlesztett lítium-levegő technológia, mely az ígéretek szerint tízszer olyan hatékony lesz, mint a lítium-ionos, és a körülbelül árban azonos teljesítmény produkálhat a benzinnel. A lítium-levegős akkumulátor sokkal kisebb és egyszerűbb is, mint ionos társa. Már most rengeteg laboratórium dolgozik a technológián, de a tudósok úgy gondolják, hogy körülbelül még egy évtized kell a valós forgalomba helyezéséhez.