Úgy tűnik, a baj összehozza a két „örök” riválist. Az idézőjelet ez esetben aligha kell magyarázni: 2009. november 19-étől elhallgat a két országos rádióadó, a Danubius és a Sláger.

„Érezzük a hallgatók szeretetét, mindenkinek nagyon köszönjük. Nincs rá okunk, hogy optimisták legyünk” – tolmácsolta Sebestyén Balázs, a Danubius zászlóvivője a több mint húsz éve működő zeneadó háza táján uralkodó hangulatot Bochkornak, akivel megbeszélték, hogy le kell ülniük tisztázni korábbi ellentéteiket. Bochkor egyébként korrekt volt, és azt is kijelentette: nem azokra haragszik, akik megnyerték a pályázatot.

„Nincs is miért haragudni ránk – reagált Bochkor kijelentésére Kádár Tamás, a Sláger frekvenciáját megkaparintó Neo FM ügyvezetője. „Szórakoztató rádiót akarunk készíteni, s elképzelhető, hogy megkeressük a Sláger és a Danubius Rádió embereit.” (A Bors információi szerint a Sláger nem kívánja elengedni a vele még egy évig szerződésben álló Boros-Bockor duót.)

Bochkor Gábor, a szerdai botrányos döntést követő első reggelen könnyeivel küszködve igyekezett levezényelni az utolsó Bumerángok egyikét. Érezhetően megviselték tehát a történtek.

„A Sláger nem csak munkahely. Elvettek tőlünk a közösen felnevelt ”gyermeket”, akinek az életünket szenteltük. Ez gyászhoz hasonlítható érzés” –nyilatkozta Bocsi a Borsnak, majd a hogyan továbbot firtató kérdésre hozzátette:

„November 19-én egy nagyot fogok aludni. Az lesz az első nap, amikor nem csörög reggel 4.30-kor a vekker. Viszont már tárgyalunk, készülődünk, lehet, hogy akkor már a jövőnket próbáljuk építeni. Benne van a pakliban egy saját rádió országos hálózattal. Már korábban jelentkeztek nálunk vidéki rádiók, és ajánlották, hogy folytassuk náluk akár hálózatba összekapcsolva.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben, ha minden kötél szakad, a kritikus pillanatban ne lennének készen arra, hogy akár a konkurenciához igazoljanak. Legalábbis valami ilyesmit sejtet Bocsi következő kijelentése: „minden ajánlatot meghallgatnánk. Hülyék lennénk, ha nem ülnénk le tárgyalni”.