Irán a világ második legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik, de exportját csak lassan képes bővíteni, részben amiatt, mert a Teherán ellen elrendelt amerikai szankciók hatására nem jut hozzá a szükséges technológiához. Egyes megfigyelők szerint bármilyen hasonló tárgyalás minden bizonnyal aggodalmat kelt az Egyesült Államokban, amely vitában áll Iránnal annak atomprogramja miatt.

Az iráni állami gázexportáló vállalat (NIGEC) ügyvezető igazgatója nyilatkozatában nem nevezett meg egyetlen olyan európai vállalatot sem, amellyel állítása szerint Teherán nem hivatalos tárgyalást kezdett a Nabuccóban való iráni részvételről. A tisztségviselő azonban megjegyezte: a vezeték építéséről eddig csak a fogyasztó és tranzitországok írtak alá megállapodást, nem véglegesítettek viszont egyetlen szerződést sem olyan országokkal - például Iránnal, Azerbajdzsánnal vagy Türkmenisztánnal -, amelyek meg tudnák tölteni gázzal a vezetéket. Szerinte a gázvezeték nem lesz működőképes, ha Irán nem vesz részt abban.

A több mint 3300 kilométeres Nabucco vezetéknek az a célja, hogy Oroszország megkerülésével, nem orosz földgázt juttasson Európába, csökkentve ezáltal a földrész függőségét az orosz energiaszállításoktól. A Nabucco Törökországból indulna, és Bulgárián, Románián, valamint Magyarországon áthaladva a Bécs melletti baumgarteni gázelosztóba juttatná a tervek szerint nagyrészt közép-ázsiai földgázt.

A projekt jelenlegi részvényesei a magyar Mol mellett az osztrák OMV Gas and Power, a román Transgaz, a bolgár Bulgarian Energy Holding, a török BOTAS és a német RWE vállalat. A megvalósítás végső fázisában a tervezett szállítókapacitás évi 31 milliárd köbméter lesz.