A tesztelés eredményeképpen kiderült, hogy a műszíves beavatkozás semmiféle mentális problémát nem váltott ki, holott éppen ez az aggodalom vezetett az új, úgynevezett "off-pump" - vagyis műszív nélküli - módszer bevezetéséhez.

"Túlnyomó többség számára nem jár előnnyel az új módszer, sőt éppenséggel hátrányai lehetnek" - állította Frederick Grover, a tanulmány egyik szerzője, a denveri Colorado Egyetem tudósa.

A szívkoszorúér(bypass)-műtét a világ egyik leggyakoribbnak tartott sebészeti beavatkozása. Évente 253 ezer amerikain végzik el ezt a szív véráramlását javító műtétet. A hagyományos protokoll szerint a pácienst lélegeztető gépre és műszívre kötik, tehát a szív vérpumpáló feladatát a műtét alatt a gép veszi át. A megállított szíven könnyebb végrehajtani az elzáródott érdarab cseréjét.

A gépre kötés azonban némi kockázattal jár, például agyvérzéshez vezethet. Az 1990-es években kezdték el a gép nélküli bypass-műtéteket, amelyek során más eszközökkel stabilizálják a vért pumpáló szívet.

Manapság már minden ötödik koszorúér-műtétet az új módszerrel végeznek, és nagy a vita arról, hogy vajon melyik metódus a jobb.

A témáról az eddigi legnagyobb kutatás látott napvilágot a New England Journal of Medicine csütörtöki számában. A tanulmányhoz 18 kórház 2203 páciensének vizsgálatát vették alapul. Fele-fele arányban estek át a hagyományos és műszív nélkül végzett bypass-műtéten.

Egy hónappal a beavatkozás után semmi különbség nem mutatkozott a halálozások, illetve más komplikációk számában a két csoport között. Egy évvel később azonban a műszív nélkül operáltak eredményei rosszabbnak mutatkoztak. Nagyjából tíz százalékuk vagy elhunyt vagy szívinfarktuson esett át vagy újabb bypass-műtétre szorult, esetleg átjárhatóvá kellett tenni egy elzáródott artériáját.

A műszíves módszerrel operáltaknál viszont csak hét százalékban léptek fel ilyen komplikációk.

A műtét előtt és után végzett tesztekkel kimutatták, hogy egyik csoportban sem okozott mentális hanyatlást a beavatkozás.

"Mindig abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy a kisebb, kevésbé durva beavatkozás jobb eredményt hoz. De ez nem mindig igaz" - vonta le a tanulságot Eric Peterson, a Duke Egyetem kórházának szívgyógyásza, aki szerkesztőségi cikkében "figyelemreméltóan jó tanulmánynak" nevezte a kutatást. Azonban arra is rámutatott, hogy az nem fog véget vetni a vitának.

Grover és Peterson arra az álláspontra helyezkedett, hogy vannak olyan betegek, akik számára jobb megoldás a műszív nélküli beavatkozás. Korábbi tanulmányok ide sorolták a nőket, az időseket és a más betegségekben is szenvedőket. Peterson viszont arra is figyelmeztetett, hogy ezek a tanulmányok elsősorban férfiakról készültek, akik fiatalabbak és egészségesebbek voltak, mint a tipikus bypass-páciensek.