Tudással a nyomor ellen

A tudós, akit a közelmúltban neveztek ki az Egyesült Államok tudományos nagykövetének, előadásában azt feszegette, hogy mik a lehetőségei a világnak, milyen kihívásokra kell választ adni, s ezen belül merre halad a tudomány.

Hangoztatta, nem könnyű megjósolni a tudomány jövőjét. Könyvek százait, tanulmányok ezreit szentelték már "a tudomány végének", ám mint rámutatott, a XXI. században a tudománynak semmivel sem kisebbek a lehetőségei, mint voltak a XIX., vagy a XX. században. Napjainkban meg kell szoknunk a parányi történések világának nyelvezetét, hiszen az atomok, vagy atomi részecskék szintjén egészen másként kell "beszélni", mint a makrovilágban.

Másrészt a XXI. század technikájának köszönhetően a képernyőn követhetjük nyomon, miként száll le a robot tőlünk sok millió kilométernyi távolságban a Marson.

Évszázadunkban a Naprendszerünkön kívüli bolygókat fedezzük fel, s a világegyetem rejtélyeit kutatjuk. Van is mit kutatni, hiszen az univerzumnak csupán 5 százalékát kitöltő hagyományos anyagot ismerjük, és szinte semmit sem tudunk a "maradék" 95 százalékot kitöltő sötét anyagról és sötét energiáról. Ez akkora feladat, hogy még a XXV. század tudósait is ellátja majd munkával.

A parányi, a nanovilág és a világegyetem között van a mi köztes világunk. Ahmed Zewail rámutatott, hogy itt is bőven jut feladat, ilyen a biomedicina, a genetika területe.
A Nobel-díjas tudós szerint "óriási felfedezések várhatók a XXI. században", a ezzel kapcsolatban kiemelte a tudomány etikájának fontosságát, különösen a klónozás, őssejtkutatás kérdéseiben. Óriásiak a kihívások is, s a betegségek terjedésére, az éghajlatváltozásra, az energia-, víz- és élelmiszerellátással kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet. A gondok mögött két ok húzódik meg - a tudás hiánya és a források hiánya.

Ahmed Zewail kitért a kultúrák konfliktusára is. Mint mondta, bolygónk lakosságának csupán 20 százaléka él a fejlett országokban, a "maradék" 80 százalék a fejletlen államokban.

"Ezt a 80 százalékot nem lehet negligálni, lekezelni, fair bánásmódra, új viszonyra van szükség. Túl kell lépni a hagyományos rövidtávú politikán, hidakat kell építeni. Nem szabad csodára várni, a világ a fény sebességével halad, késő lehet. A tudomány és a technológia segítségével küzdhető le a nyomor" - hangsúlyozta Ahmed Zewail, aki szerint a Tudomány Világfóruma is hozzájárult ahhoz, hogy változást érjünk el.
Ahmed Zewail meghatározó szerepet játszott az úgynevezett négydimenziós, azaz nagysebességű molekuláris kémia megteremtésében.
A tudós szakterülete az úgynevezett femtokémia, az ultragyors jelenségek kémiája. A tudóst 1999-ben tüntették ki kémiai Nobel-díjjal, mert kísérletileg bebizonyította, hogy a gyors lézerek alkalmazásával lehetséges az atomok megfigyelése, miközben azok a reagáló molekulákban átrendeződnek. Ez a kutatási irány azért kapta a "négydimenziós" kémia nevet, mert a háromdimenziós szerkezet igen gyors változásait a negyedik dimenzióban, az időben is nyomon követi.
 
Ahmed Zewail kutatócsoportja az elmúlt évtizedben egy olyan módszert fejlesztett ki, amellyel a sejtet működése közben valamely érdekes állapotában megfagyasztják, majd megfigyelik, ahogyan ebből az egyensúlytól távoli állapotából visszatér az egyensúlyi állapotba.