Teológiai konferencia

A konferencia vendége lesz Cyril Vasil, a Keleti Egyházak Kongregációjának titkára is, aki pénteken tart előadást A görög katolikus püspökök 1773-as bécsi értekezlete címmel - mondta az egyházmegyei kommunikációs vezető.

A szóvivő tájékoztatása szerint a rendezvény zárásaként vasárnap a hajdúdorogi székesegyházban Kocsis Fülöp, az egyházmegye püspöke, miskolci apostoli kormányzó mutat be szent liturgiát.

Bacsinszky András 1772 és 1809 között volt a munkácsi egyházmegye püspöke. Az egykori főpap 1732-ben született az Ung megyei Benetine községben, az ungvári jezsuita gimnáziumban tanult, majd a nagyszombati egyetemen végzett teológiát. Pappá szentelése után Hajdúdorogon volt káplán, illetve paróchus, s lett a szabolcsi és a hajdúi egyházkerület főesperese.

A munkácsi püspökségnek Bacsinszky András főpapi tevékenysége idején tizenhárom vármegyében, hatvan esperesség területén 729 paróchiája volt. A püspök az egyházmegye kormányzásának megkönnyítésére 1776-ban felállította a szatmári, 1787-ben pedig a kassai külhelynökséget. A püspökség székhelye 1778-ig Munkácson volt, azt követően Ungvárra került. Abban az időben a két városon kívül papnevelő intézet Nagyszombaton, Egerben, Bécsben, Pesten és Lembergben is működött, ahol a munkácsi egyházmegye klerikusai egyaránt tanultak.

Bacsinszky András nagy hangsúlyt fektetett a kántorképzésre is, melynek iskolái Nagykárolyban, Krasznibrodon, Bukócon, Munkácson és Máriapócson működtek. A görög katolikus tanítóképzés 1793-ban Ungváron indult, ahol az oktatás a korabeli ruszin irodalmi nyelven folyt. A munkácsi püspök a népiskolai hálózat fejlesztését ugyancsak kiemelten fontosnak tartotta, körlevélben rendelte el a 6-14 éves korú gyermekek oktatását.

Bacsinszky András a főrendiház tagjaként 1790-96 között részt vett az országgyűléseken. Kezdeményezései között kiemelkedő volt az ötkötetes ruszin nyelvű szentírás 1804-1805-ös megjelentetése is.

Az egykori munkácsi püspök 200 évvel ezelőtt, 1809. november 7-én hunyt el.