2024. november 25. - Katalin

Alkotmánybíróság előtt a szociális kártya

Alkotmánybíróságon támadja a monoki szociális kártyáról szóló rendelet megsemmisítését az Újkorcsoport. A civil jogvédők elnöke állítja: a kártya jogellenes, ráadásul nem megoldás a társadalmi problémákra.
2009. november 13. péntek 07:39 - HírExtra
Miért fordultak az Alkotmánybírósághoz?

Azért fordultunk az AB-hez, mert egyrészt jogi aggályok merültek fel bennünk a kártya bevezetésével, illetve az erről szóló rendelettel kapcsolatban, másrészt pedig vannak egyéb, szakmai okok is, amiért ellenezzük a kártya mostani formájában való bevezetését.

Melyek a jogi aggályok?

Az AB-hez való fordulás ürügyét az adta, hogy most már elérhető az a rendelet, amelyet a monoki önkormányzat megalkotott, tehát van miről állást foglalniuk a talárosoknak. Amiben biztosan alkotmányellenes a szociális kártyáról szóló rendelet: két olyan segélytípust rendel a kártyára utalni, amit nem lehet természetben juttatni.

Az egyik a rendelkezésre állási támogatás (rát – a szerk.), ami ugye korábban munkanélküli segély néven futott, a másik pedig a rendszeres szociális segély, igaz ennek „csak” 60 százaléka kerülne a kártyára.

Mindkettő kifogásolható, hiszen a jelenlegi szociális törvény szerint a rát-ot egyáltalán nem lehet természetben juttatni, így kártyára utalni sem, és a rendszeres segélyt is csak abban az esetben, ha a családban védelembe vett gyermek van. Ezzel szemben a monoki önkormányzat minden rendszeres segélyt a kártyára tenne.

Alkotmányossági szempontból nézve pedig, a rendelet durván beavatkozik az egyének önrendelkezési jogába, hiszen a választás lehetőségétől fosztja meg azokat, akiket „kártyázásra” ítél.

Mire jó akkor a kártya?

A monoki rendelet célja nyilvánvalóan az, hogy teljes mértékben megfossza a készpénzhasználattól a támogatottakat, munkakerülőként, az adófizetők pénzén élősködőként, homogén egységként kezel minden segélyezettet, függetlenül attól, hogy visszaél-e a segéllyel vagy sem.

Lehet tudni, milyen arányban vannak, aki visszaélnek a segéllyel?

Nagyjából az összes segélyezett öt és tíz százalék közé tehető azoknak a száma, akik visszaélnek az állami támogatásokkal. A rendelet tehát azt a 90-95 százalékot is sújtja, akik esetleg önhibájukon kívül, például azért mert a válság miatt elvesztették állásukat, támogatásra szorulnak.

Arról nem is beszélve, hogy nagyon naiv dolog azt gondolni, hogy ez meg fogja szűntetni az alkoholizmust, a játéktermezést, vagy az uzsorásszakmát. A segélyezett bemegy a boltba, kijön egy kiló szociális kártyáról vásárolt cukorral, és a következő sarkon elcseréli egy üveg sörre, vagy eladja fél áron. Ebben a formában a kártya nem megoldás a társadalmi problémákra.

Egyetért Krémer Balázs szociológus állításával, mi szerint a kártya a jogállam kereteit feszegeti?

Egyetértek azzal, hogy a kártya az alkotmányosság, valamint a helyi döntési autonómia tesztje Szepessy Zsolt részéről. A monoki polgármester tisztában van vele, hogy jogellenes rendeletet alkotott, ennek ellenére hatályba helyezné. Mindaddig meg is teheti ezt, amíg az alkotmánybíróság nem parancsol megálljt neki.

Kicsit szélsőséges, de jól rávilágít a lényegre az a példa, hogy ha mondjuk a polgármester holnaptól úgy döntene, hogy bevezeti a halálbüntetést, akkor vajon addig akasztgathatná az elítélteket a falu főterén, amíg az AB nem foglalna állást?

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását