A hagyományokhoz híven ekkor kapták meg a kitüntetettek a Fővárosért Emlékzászló díjat, a Dr. Barna Sándor Emlékérmet, a Főváros Közbiztonságáért, a Főváros Szolgálatáért, a Budapestért és a Papp László Budapest-Sport díjakat - közölték.

Idén a következők kapták meg a díszpolgári címet: Bálint György kertészmérnök, Esterházy Péter író, Ferge Zsuzsa szociológus, Finta József építész, Fischer Ádám karmester, Glatz Ferenc történész, Gyurkó Henrik bábművész, Irk Ferenc tudományos tanácsadó, kriminológus, Méray Tibor író és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Esterházy Péter és Fischer Ádám egy későbbi időpontban veszik át a díjat. A korábban szintén felterjesztett Grosics Gyula labdarúgó nevét a közgyűlésen már nem olvasták fel - tudta meg az MTI. Az Aranycsapat egykori kapusa ugyanis visszautasította a kitüntetést, mert amikor átnézte a névsort, az volt az érzése, hogy mint egyfajta "díszpinty virít" ott, mivel egyedüli jobboldali emberként kapta volna meg a díjat - jelentette ki a budapesti díszpolgári cím adományozását előkészítő ideiglenes bizottság döntése után.

A Pro Urbe Budapest díjat kapta: Gross Arnold grafikus, Halász Judit színművész, Presser Gábor zeneszerző, előadóművész, Ritoók Zsigmond filológus, Simóka Kálmánné, a Budapesti Temetkezési Intézet vezérigazgatója, Sztevanovity Zorán előadóművész.

Budapestért Díjat kapott többek között az Élet Menete Alapítvány, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és Adamkó Péter barlangkutató, barlangi mentő.
Papp László Budapest-Sportdíjban részesült Szekeres Pál többszörös paralimpiai bajnok vívó, Németh Ferenc olimpiai bajnok öttusázó, Pulai Imre olimpiai, világ- és Európa-bajnok kenus, Talmácsi Gábor gyorsasági motoros világbajnok, Turi György mesteredző.

Demszky Gábor a www.budapest.hu honlapon is közzétett ünnepi beszédében rámutatott: Budapest "tele van alkotó energiával, szabadságukra és önállóságukra büszke polgárokkal". A magyar főváros kultúrája világszerte nevezetes, az iskoláiból, egyetemeiről kikerülő fiatalok bárhol a világon megállják a helyüket, és innovatív vállalkozások ezrei tartják életben a magyar gazdaságot - folytatta.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt húsz évben Budapest sokkal gyorsabban fejlődött, mint az ország fővároson kívüli része. Az egy főre jutó nemzeti termék a rendszerváltáskor kétszerese volt a Budapesten kívülinek, az ezredfordulón már két és félszerese, ma pedig háromszorosa - jegyezte meg. Mint mondta, "büszkék lehetünk rá, hogy az egy főre jutó GDP a magyar fővárosban 25 százalékkal meghaladja az európai uniós átlagot: azaz egy budapesti pontosan annyit termel az országnak, mint egy olasz vagy a német a saját hazájának".

A mostani problémák között említette a forgalom csökkentésének módjait, azt, hogy "miként foglalhatjuk vissza a közterületeket az autóktól". Ezzel kapcsolatban is kész koncepciót tettek le az asztalra, így "utódaink szabadon dönthetnek róla, kiszorítják-e 2012-ben az átmenő forgalmat a belvárosból" - fogalmazott.