Rosszkor

Szerdán még Gordon Brown brit miniszterelnök kérte arra a törvényhozást, hogy „fékezze” a válság okozta gazdasági károkat - csütörtökön pedig napvilágot látott a brit statisztikai hivatal jelentése, amely minden eddiginél rosszabb mutatókat produkált. A legütősebb szám egyértelműen az a 11,42 milliárd fontos (nagyjából 3400 milliárd forint) hiány volt, amire a bit közfinanszírozás rászorul - magyarul ennyi hitelt kell felvenni, hogy kitöltsék a költségvetési rést.

Ezek a számok még a királynő szavait is meghamisítja, aki szintén tegnap olvasta fel a kormány következő évi, kiemelt jogszabálytervezeteit, amelynek központjában a gazdasági válsággal kapcsolatos jogszabályi tervek álltak. A felolvasottakban a bankszektor szigorúbb szabályozása, és az államadósság valamint az államháztartási hiány ütemes csökkentését célzó tervezetek szerepeltek kiemelt helyen - de úgy tűnik, mindez már késő.

Az elemzők szerint ugyanis a válság által sújtott, recesszióban sínylődő országban az adók visszaesése még drámaibb mértékű lesz, mint várták, a bakrendszer tőkepótlása pedig túl nagy falatot fog elvinni a költségvetésből (előzetes adatok szerint az éves GDP 7-8 százalékát). Így a Brit államháztartási hiány sosem látott mértékeket fog ölteni: a várt 12,4 százalékos helyett a 14 százalékot is elérheti (Magyarországon ez csupán 4,1 százalék körül várható), tehát 20 milliárd fonttal 195 milliárdra nőne.

Leminősítés és választási harc

A számok azt mutatják, hogy a válság jóval nagyobb pofont adott a brit gazdaságnak, mint ami eddig látszódott: tavaly ilyenkor mindössze 100 millió font font volt a brit költségvetés havi hiteligénye, és az előzetes várakozások is „csupán” 6 milliárd fontos hiteligényt vártak mostanra. Ráadásul a Standard & Poors hitelminősítő cég le kívánja fokozni Angliát a legjobb „AAA” osztályzatból, mivel kalkulációi szerint a költségvetési hiány el fogja érni a Brit GDP 100 százalékát.

Mindez történt annak ellenére, hogy az októberi hónap hagyományos a Brit gazdaság egyik legjobb hónapja. Hisz ilyenkor a téli ruhák, az iskolaszezon és a halloween miatt beindul a lakosok fogyasztási kedve, ami nagyobb adókat eredményez. Azonban a munkanélküliség akkora mértékű, és a lakosság a válság miatt annyira visszafogták a fogyasztást, hogy már ez sem segített.

Természetesen az ellenzék várhatóan nem csak meglovagolja majd a problémát, hanem a gazdasági kérdést teszik a következő év júniusában tartandó országgyűlési választások fő kérdésévé. Az 1997 óta hatalomban lévő kormány szénája a költségtérítési botrányok miatt sem túl rózsás - szinte borítékolható az ellenzék győzelme - de persze sokat segíthet rajtuk, ha az utolsó parlamenti évet sikeres gazdasági törvényekkel abszolválják - és ezért minden meg is tesznek.

Az ellenzéki toryk programterve középpontjában így is a költségvetési hiány csökkentése áll, amelyet főleg kiadáscsökkentéssel (például a közalkalmazottak nyugdíjalapjának állami kiegészítésének eltüntetése) és adóemeléssel kívánnak elérni.

Mi lesz ebből?

A hírek hallatán sokakban felmerül a kérdés, hogy ha Európa egyik legnagyobb gazdasága itt tart akkor, mi lesz a többiekkel? Elvégre Amerika, Japán, Németország és Franciaország hasonló cipőben jár. Tényleg igaza van Barack Obamának, Amerika elnökének, aki szerint az egész válság egy W alakú grafikonon írható le, és most ismét lefelé tartunk? A közgazdászok véleménye megoszlik, az átlagemberek pedig csak félnek. Annyi azonban biztos, hogy akik fényt véltek látni a válság alagútjának végén, azok gyorsan visszahúzódtak csigaházaikba, mert kiderült, hogy egy mozdony lámpái világítottak.