A NATO nélkül minden borulna Afganisztánban?

David Miliband, aki a napokban járt Afganisztánban Hamid Karzai újjáválasztott elnök beiktatásán, a The Guardian című vezető brit baloldali napilapnak látogatása végén azt mondta: ha a nemzetközi erők távoznának, a lázadók "lerohannák" még az ellenállásra felkészült kormányerőket is - ez megtörténhet "öt perc, 24 óra vagy hét nap alatt" -, és akkor "visszajutunk oda, ahonnan indultunk".

Miliband ezt a véleményét már korábban is hangoztatta. A NATO Parlamenti Közgyűlésének minapi edinburghi értekezletén kijelentette: úgy nem lehet kivonulni Afganisztánból, hogy légüres tér maradjon hátra, mert ezt "a tálibok gyorsan kitöltenék". Az afganisztáni háború nem vég nélküli, de kivonulni csak "annak biztos tudatában szabad, hogy később nem kell visszamennünk" - tette hozzá a brit külügyminiszter.

Gordon Brown miniszterelnök azonban a hét elején, a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén tartott külpolitikai előadásában azt mondta: szeretné, hogy "ha lehetséges", már 2010-ben megkezdődne a biztonsági feladatok fokozatos, "térségről térségre történő" átadása az afganisztáni erőknek.

Miliband a szombati The Guardianben megjelent interjúban ugyanakkor kijelentette: "mesterséges menetrendek" gyártása csak az ellenséget segíti. Karzai elnök azon becslésére, hogy a biztonsági feladatok átadása három-öt évig tarthat, a brit külügyminiszter azt mondta: ez a határidő sem jelenti feltétlenül a nyugati jelenlét végét Afganisztánban. A brit hadsereg egyre súlyosabb veszteségei miatt azonban mind nagyobb nyomás nehezedik Londonra a brit erők hazahívása végett. Afganisztánban eddig 235 brit katona esett el, közülük 98 az idén. A BBC legutóbbi felmérése szerint a britek 64 százaléka nem tartja megnyerhetőnek az afganisztáni háborút, és 63 százalékuk a brit katonák "lehető leggyorsabb" kivonását szeretné.