Az Alkotmánybíróságnak szolgálnia is kell a jogbiztonságot

Mint mondta, az alkotmánybíráskodás II. világháború utáni elterjedése válasz volt a korábbi totalitárius rendszerre. Nem feledhetjük el, hogy az Ellenzéki Kerekasztal által kikényszerített szabályozás is azt célozta: sem párt, sem személy, sem a többség ne lehessen diktátor a demokráciában - jelentette ki.
Hozzátette: nem a társadalom irányítása az Ab feladata, mert ez a politika dolga.
Az alkotmánybírákhivatása az emberi jogok érvényesítése, a szabadság kiszélesítése, tágabb értelemben az emberi szenvedés csökkentése - mondta.

1989. november 23-án választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság első tagjait, ezt az évfordulót használta fel az Ab, hogy a Velencei Bizottsággal közösen szervezett konferencián tekintsen vissza a testület húszéves működésére. A kétnapos rendezvény nyitónapján részt vett a Sólyom László köztársasági elnök, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Jóri András adatvédelmi biztos, Kovács Tamás legfőbb ügyész és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Megjelentek az Ab volt tagjai is, valamint a volt elnökök: Németh János, Holló András és Bihari Mihály. A konferencián 23 külföldi bíróság delegációja is részt vesz, ebből 16-ot alkotmánybírósági elnök vezet.

Az ünnepi ülés témája az alkotmánybíráskodás európai fejlődésének bemutatása volt, a rendezvényen az alkotmánybíróságok kialakulásának időrendi sorrendjében szólalt fel az osztrák, a német, az olasz, a portugál és az orosz alkotmánybírósági elnök, és mutatta be saját testületei működését.

Katona Béla, az Országgyűlés elnöke és Bajnai Gordon miniszterelnök levélben üdvözölte az Ab-t a 20. évforduló alkalmából, levelükben tisztelegtek a testület eddig munkája előtt.
A rendezvényen Sólyom László köztársasági elnök átnyújtotta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetést Gianni Buquicchiónak, a Velencei Bizottság titkárának. (A Velencei Bizottság hivatalos neve az Európa Tanács Joggal a demokráciáért európai bizottsága.) A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományozta a kitüntetést Gianni Buquicchiónak, az Európa Tanácsnál töltött több évtizedes kiemelkedő munkája, a demokratikus intézményrendszer kiépítése és az alkotmányos jogállamiság terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

A tanácskozás résztvevőit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevében Kroó Norbert alelnök köszöntötte; arról beszélt, a két intézményt összeköti, hogy ugyanaz az értékrend mindkét helyen: a stabilitásért, igazságért, jövőért, a nemzet jövőjéért dolgoznak. Másrészt személyes kapcsolatok is vannak a két intézmény között: az eddigi Ab-tagok között szép számmal vannak, akik az MTA tagjai is, mint például Sólyom László, az Ab első elnöke - fűzte hozzá.