Úgy fest, végre az Európai Unió döntéshozó mechanizmusa is kezd ráfordulni az immár majdnem három hónapja életben lévő szlovák nyelvtörvényre. Arra a felvidéki magyar nemzeti kisebbség nyelvhasználatát súlyosan korlátozó jogszabályra, amely ellen még az egyébként végletekig megosztott magyar politikai elit is többé-kevésbé egységesen emeli fel a szavát – legalábbis ami a színfalak mögötti lobbit és nem a reflektorfényt illeti.

Egy

Kedden elsőként Luis Maria de Puig, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke jelentette be, hogy kész közvetíteni a szlovák nyelvtörvény ügyében, majd – legalábbis a kormányszóvivői iroda közlése szerint – azt is hozzátette, osztja a törvénnyel kapcsolatos magyar aggályokat.

A spanyol (valójában katalán) nemzetiségű politikus Bajnai Gordon magyar kormányfővel folytatott budapesti eszmecseréje után azt sem rejtette véka alá, hogy az Európa Tanács közgyűlése továbbra is figyelemmel kívánja kísérni az eseményeket.

Kettő

A katalán szót aztán román követte tegnap „Európában”. Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa kedd éjjel Strasbourgban, az EP kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában arra tett ígéretet, hogy az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt.

Kérdés, a fent említett, az eddigi európai konfliktuskerüléshez képest számunkra vitán felül pozitív nyilatkozatok mennyit érnek majd a gyakorlatban, vagyis a tekintetben, hogy Robert Fico kormánya miként alkalmazza például januártól a szeptemberben jogerőre emelkedett törvényt.

A magyar EP-képviselők nyilatkozataiból egyelőre vegyes kép alakulgat

Gál Kinga Fideszes EP-képviselő például, aki a tegnap este 11 után (!) kezdődő vitában elsősorban azt hangsúlyozta, felháborítónak tartja, hogy a Lisszaboni Szerződés hajnalán valaki saját szülőföldjén, saját kisebbségi anyanyelvén nem élheti meg a demokrácia által biztosított jogokat, az ülés után sajtóközleményben úgy nyilatkozott: sikerként könyveli el, hogy egyáltalán vita tárgyává vált a szlovák nyelvtörvény ügye.

Emellett kijelentette: azt is fontos sikerként értékeli, hogy a mintegy félmilliárd európai polgár közvetlen képviseletére felruházott Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek egy hete személyesen látogatott el Pozsonyba, s kérte a szlovák kormányt a magyar kisebbség szempontjainak figyelembevételére.

„A szlovák nyelv Európa egyik legszebb nyelve”

Bokros Lajos MDF-es európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy látja, még több, jobban előkészített vitát kellene folytatni erről a kérdésről ahhoz, hogy eredmények is szülessenek. Az európai konzervatív frakció vezérszónoka ezt az után nyilatkozta, hogy magyar politikustól meglehetősen hallható, ám az általa igen jól beszélt szlovák nyelven szólt a vita résztvevőihez.

Bokros beszédében meglehetősen békülékeny hangot ütött meg északi szomszédainkkal szemben. Látszott, igyekszik kerülni a felesleges konfliktusokat. Például azt mondta, „a szlovák nyelv Európa egyik legszebb nyelve.”

Bokros Lajos, a szlovákok igaz barátja

Aztán olyanokat is mondott, hogy Szlovákia igazi barátjaként, fejlődésének régi támogatójaként és természetesen magyarként segíteni szeretne „barátainak”, hogy a szlovák nyelvet minél szélesebb körben hallhatóvá, ismertté, népszerűvé tegyék.

Aztán persze szépen odapirított a Robert Fico vezette szlovák kormánynak. Mások mellett érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény Szlovákiában jóval szűkebbre szabja a kisebbségek nyelvhasználatát a Szlováknál, valamint rámutatott, hogy a jogszabály előkészítésébe nem vonták be a szlovákiai nemzeti kisebbségeket.

Bűn a nyelv, bűn az élet

Bokros az új jogszabály legnagyobb hibájának mégsem ezt tekinti, hanem azt, hogy az nemcsak a hivatalos nyelvhasználatot szabályozza, hanem a közélet, az üzleti élet és a magánélet mélyrétegeibe is beavatkozik. A szabály továbbá bevezeti a nyelvi vétség fogalmát a kisebbségi őshonos nyelvekkel szemben, ami elfogadhatatlan. Emellett arra is emlékeztetett, hogy mind a mai napig nincs a törvénynek végrehajtási rendeltekben szabályozott pontosítása.

Magyarán éppen a lényeg hiányzik ahhoz, hogy Magyarország hatékonyan léphessen fel az északi határain túl élő nemzeti kisebbségei védelmében. Hiszen az már korábban több uniós tisztségviselőtől elhangzott, hogy önmagában a szlovák nyelvtörvény, bár nem szerencsés (lásd keretes írásunkat), nem ütközik uniós alapjogokba. A végrehajtása során azonban „természetesen” léphetnek fel aggályok.

A lényeg a végrehajtás

A lényeg a végrehajtáson van tehát, az pedig – ismerve Robert Fico és főleg Jan Slota túlfűtött nacionalizmusát - vélhetően attól függ majd, milyen nyomást képes gyakorolni az európai közösség Szlovákiára.

Számunkra mindenesetre nem túl jó jel, hogy az EP második legnagyobb, szocdem frakcióját adó Európai Szocialisták Pártja (ESZP) decemberben teljes jogú tagjaként készül visszavenni a Robert Fico vezette szlovák szocialistákat (Smer). Az ESZP még 2006-ban függesztette fel a Smer tagságát, miután Robert Fico koalícióra lépett a Jan Slota vezette „szlovák Jobbikkal”, vagyis a nacionalista SNS-el.

Kemény küzdelmek lesznek itt még a nagy uniós struccfej homokból való kirángatásáért.