Népességfogyás: cselekedni kéne, de szaporán...
Továbbra sem sikerül megállítanunk a népességfogyást, s miközben nemzeti sorskérdésnek tekintjük a születésszám emelését, a hatalom-várományos pártszövetség még nem döntött, milyen adórendszerrel segítené a magyar családok termékenységét.
2009. november 25. szerda 07:39 - Nagy András
Továbbra is fogy a magyar. Röviden ennyit lehet kiolvasni a KSH legújabb népességstatisztikáiból. Kicsit részletesebben pedig úgy fest a dolog, 2009 januárja és szeptembere között durván 73 ezer gyerek született az országban, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
A természetes fogyás az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 24 ezer fő, 1700-al több mint tavaly ugyanekkor. Mindent egybevetve pedig ma Magyarországon már csupán 10 millió 19 ezren vagyunk.
Termékeny tavaszunk volt…
Szepessy Zsolt: „Míg mi fogyunk, a cigányság szaporodik”
„Meg kell változtatni a rendszert, lehetőséget kell biztosítani a magyar családoknak arra, hogy ne egy-két gyermeket vállaljanak, mert azzal a mi nemzetünk ki fog halni. (…) Az emberekben óriási feszültséget generál, hogy a cigány lakosság - ki kell végre mondani - népszaporulata olyan mértékű, hogy vidéken már szinte mindenütt több cigánygyermek születik, mint magyar. Míg mi fogyunk, a cigányság szaporodik... Ez az ország az én őseim országa, ezt az országot megörököltem a dédapámtól, és az a feladatom, hogy továbbörökítsem az unokámnak, de félek tőle, hogy hasonló népességi mutatók mellett nem tudom megtenni. Borzasztó belegondolni, hogy több ezer éves kultúrával és tudással rendelkező nemzet azért fog megszűnni vagy háttérbe szorulni a saját országában, mert van egy olyan kisebbség, amelyet olyan helyzetbe hoztunk, hogy a szaporodásával túltegyen rajtunk.” (Részletek Szepessy Zsolt monoki polgármester Barikád.hu-nak adott interjújából.)
Az adatokat tovább böngészve kiderül, hogy a KSH által vizsgált kilenc hónap közül összesen egyben nőtt a születésszám, mégpedig márciusban. A házasságkötések száma majdnem nyolc százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
A lesújtó statisztikán a hivatal adatai szerint kozmetikázott valamelyest a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege. Vagyis a növekvő bevándorlás mérsékelte kissé a népességfogyást.
Az adatok azonban összességében kevés optimizmusra adnak okot, kivált ha figyelembe vesszük, hogy a születések csökkenő tendenciáját Magyarországon a nyolcvanas évek második fele óta nem sikerül megállítani, s erre az sem vigasz, hogy a fejlett Európában majdnem mindenütt hasonló gonddal küzdenek.
Kerekasztal a kerekedő hasakért
Talán éppen a kilátástalanság hívta életre azt a közelmúltban megalakult társulást, amely olyan széleskörű társadalmi együttműködés megalapozását tűzte célul, amely folyamatosan napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását célzó intézkedésekre.
A Népesedési kerekasztal, melynek létrejöttéről annak idején a HírExtra beszámolt, olyan befolyásos közéleti személyiségekből áll, mint például
Pálinkás József MTA-elnök, vagy Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az SE-MTA Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetője. (A kerekasztalról bővebben
itt olvashatnak.)
A népességfogyás megállításban ugyanakkor nem csak a tudósszakmának, hanem a politikának is nagy felelőssége van, például azzal, hogy milyen feltételeket teremt a gyermekvállalás terén.
