2024. november 23. - Kelemen, Klementina

Kóka szerint sületlenségeket beszélnek a "fideszes" közgazdászok

Egész évre számolva 2,1 százalékos hiánynövekedést, vagy 562,5 milliárd forintos adóemelést eredményezne azon közgazdászok javaslata, akik szombaton nyílt levélben kérték a képviselőket, hogy ne fogadják el a parlamentben a jövő évi büdzsét - közölte Kóka János.
2009. november 30. hétfő 07:14 - HírExtra
Az SZDSZ frakcióvezetője az érintett közgazdászoknak címzett, saját honlapján közzétett, vasárnap az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében emlékeztetett: a 29 közgazdász amellett érvelt, hogy a magyar kormány 2010-ben, vagy az év egy részében elfogadott költségvetés nélkül gazdálkodjon.

A politikus rámutatott, javaslatuk eredményeként a hatályos törvények szerint olyan helyzet állna elő, hogy a kormány 2010-ben a 2009-es költségvetési törvényben rögzített kiadások egytizenkettedét költhetné el havonta.

Felhívta a figyelmet, hogy a 2009-es kiadási szint az államháztartás egészében 562,5 milliárd forinttal haladja meg a kormány által 2010-re tervezett kiadásokat. Kóka János szerint ezért ha megvalósulna a javaslatuk, ennyivel több bevételt kellene adóemelés formájában beszedni 2010-ben, vagy ennyivel magasabb hiányt termelne az költségvetés az év során.

Ezek alapján a szombati nyílt levél aláíróit arra kérte, adjanak választ arra, hogy amennyiben a költségvetést a javaslatuk szerint elutasítanák, az előállt helyzet kezelésére milyen megoldást tartanának helyesnek: jelentős adóemelést, vagy jelentősen magasabb költségvetési hiányt. Kóka János arra is kíváncsi, hogy a szakemberek honnan pótolnák a keletkezett 562,5 milliárd forintos kiesést, illetve annak havonta felmerülő, időarányos részét.

Felkérte a közgazdászokat arra is, hogy ha jelentős adóemelést tartanának kívánatosnak, akkor jelöljék meg az emelni javasolt adónemeket, és az növelés szándékolt mértékét.

Kitért arra is, hogy ha a költségvetési hiánycél emelésével, és ezzel az államadósság szintjének növelésével kívánják kezelni az előállt helyzetet, akkor fejtsék ki, honnan és milyen feltételekkel kívánnák finanszírozni a keletkezett többlethiányt. Utóbbi esetben azt kéri, arra is adjanak választ, hogy hogyan illeszkedne a javaslatuk Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval szemben fennálló kötelezettségeihez, valamint a felelős költségvetési gazdálkodás kereteiről szóló törvények rendelkezéseihez.

Ismert közgazdászok szombaton nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket arra: ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".

A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, aki az Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, aki jelenleg a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik. Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként dolgozott az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban.



Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását