2024. november 22. - Cecília

Obama döntése: egy vesztett háború?

Barack Obama döntése szerint harmincezerrel növeli az Afganisztánban állomásozó katonák számát - és a NATO is minimum ötezer fős erősítést szervez. De megnyerhető-e a háború ezzel a módszerrel?
2009. december 2. szerda 15:39 - Pásztor Balázs
Végre döntött

Barack Obama,
miután egy utolsó, rendkívüli nemzetbiztonsági tanácskozást összehívott hétfő estére, kedden végre döntött: újabb harmincezer - bizonyos források szerint pontosan 34 ezer - katonát küld Amerika Afganisztánba, hogy kiűzzék onnan a lázadókat, és szavatolják a városok biztonságát. Erre reagálva a NATO szerda reggel minimum 5000 főnyi csapaterősítés jelentett be - így az ott állomásozó amerikai katonai erők létszáma kis híján 100.000 fő fölé emelkedik (jelenleg összesen mintegy 110.000 főnyi „nyugati” egység állomásozik az országban). Azonban mint minden háború, végső sorban ez is a fejekben dől el.

Még harmincezer amerikai katona jön Afganisztánba? - kérdezett vissza egy helyi lakos Kabulban, aztán közönyösen megvonta a vállát, mintha nem sokat számítana. „Még ha egész Amerikát is ideküldenék, akkor se lennének képesek stabilizálni Afganisztánt. Mert csak az afgánok értik meg a tradícióinkat, az elhelyezkedésünket, az utat, amin haladva élünk” - vélekedett egy fiatalabb honfitársa. Az afgán fővárosban szinte mindenkit hidegen hagyott a bejelentés: kevesen nézték a beszédet élőben közvetítő tévéadást is, és még kevesebben gondolták, hogy az újabb csapaterősítés tényleg segíteni fog a jelenlegi helyzeten.

A hangulat nem véletlenül közönyös még a fővárosban is: az afgán nép nem kapott sok mindet az amerikaiak bevonulása óta - csak vért és háborút. Ennek fő oka, hogy az alapvetően a lakosságot szolgáló demokrácia egyszerűen nem működik Afganisztánban: Hamid Karzai és kormánya messzemenőkig korruptabb volt - mint mondjuk az itthoniak - és hiába bizonyította ezt be a választások során is, kihívója visszalépésével mégis ő maradt az elnök.

Viszont úgy tűnik, hogy az eltelt évszázadok alatt az afgánok hozzászoktak a nem demokratikus rendszerekhez, és nem is nagyon reménykednek abban, hogy ez valaha megváltozik. Elvégre a szovjet uralom után egy kommunista rezsim következett, amit a tálib diktatúra, majd most Karzai uralom követett.

Azonban Amerika, a demokrácia hős lovagja nem akarja ezt megérteni. Eldöntötte: itt márpedig demokrácia lesz - pedig már a szakértők is megmondták, hogy az nem fog működni Afganisztánban. Erre utal Obama azon mondata is, hogy a csapaterősítésért cserébe azt várja el az afgán kormánytól, hogy „vonják felelősségre azokat, akik nem hatékonyak, vagy korruptak”. Valamint hozzátette, hogy Amerika támogatja azokat, akik fellépnek a korrupció ellen. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy Karzai és családja, minden visszás ügye ellenére eddig is hatalomba maradt - és azok is, akiket ők támogattak.

Sukrija Barakzai afgán parlamenti képviselő szerint viszont szégyenletes, hogy Amerika afgán-stratégiájában nincs változás, és az még mindig nagyon kevés figyelmet fordít a civilek felé. „Úgy látszik, hogy az elnök [Obama] nagyon messze van az afgán valóságtól és igazságtól. A stratégiája képmutatásra épül, és nem foglalkozik eleget a civilekkel, a nemzetépítéssel, és az emberi jogokkal.” Egyes lakosok pedig egyenesen Afganisztán elfoglalását vízionálják Amerikai részéről

Számok, lehetőségek - katonák és életek

Adj király katonát!
Jelenleg nagyban megy a kalapozás a legalább ötezer főnyi NATO-kontingens összegyűjtésére - amiből Közép-Európa sem maradhat ki. Lengyelország hajlandónak látszik 600 katonával 2000 főre duzzasztani afganisztáni jelenlétét, de kérdéses, hogy mi magyarok adunk-e? Beszédes az a tény, hogy Bajnai Gordon épp ma találkozik Joe Biden alelnökkel, aki valószínűleg meg akarja majd győzni a kormányfőt a katonai jelenlét növelésének szükségességéről.
A nyolc éve tartó háború nagyon nem alakul jól az amerikaiak számára: ebben az évben több áldozatuk volt, min bármelyik másikban, ráadásul a tálibán még mindig sikeresen folytat gerillaháborút, miközben a törzsi területeken és a hegyekben rejtőzködik. Stanley McChrystal, az afganisztáni erők főparancsnoka szerint nyolcvanezer ember kellett volna ahhoz, hogy kiűzzék a gerillákat a rejtekhelyeikről, de legalább negyvenezer kell hozzá, hogy sikeresen folytassák a harcot. Ehhez képest a kapott harmincezer nem látszik elégségesnek - bár a a NATO-bővüléssel karöltve már elérheti a „felmentő kontingens” a negyvenezres létszámot. Ezzel viszont nem biztos, hogy Obama eléri a célját, ami többek közt az al-Kaida megsemmisítését, és a „tálib-momentum megfordítását” foglalja magában.

Annyi előnye viszont kétségtelen van a kevesebb főnek, hogy gyorsan odaérnek majd: az első egységek állítólag már ott fognak karácsonyozni, de az utolsók is megérkeznek majd 2010 első hat hónapjában. Azonban nem mindenki ennyire gyors: Németország majd csak 2010-ben ül össze megvitatni, hogy küldjön-e újabb katonákat, Franciaország pedig egyenesen kijelentette, hogy ő bár támogatja az ügyet, de nem hajlandó több életet ezért kockáztatni. Pedig a NATO számára sem mindegy a háború kimenetele: a szervezet hitele és jövője komolyan függ az afganisztáni teljesítményétől.

B-verzió


Sokak számára a csapatnövelés csak további harcokat jelent, amit végső soron a még több civil halálát jelentő út - ami csak tovább növeli az amerikaiakkal szembeni ellenszenvet. Az ő véleményük szerint nem a csapaterősítésre, hanem az afgán biztonsági erők toborzására, kiképzésére és felszerelésére kellene fókuszálni. Elvégre bennük jobban megbízik a lakosság, ismerik a hazájukat, és mind a jövő, mind az anyagiak szempontjából jóval gazdaságosabb lenne - főleg, hogy nem adna további táptalajt az idegenellenes táliboknak. „Az amerikai elnök által ígért afganisztáni csapaterősítés csak a tálibok ellenállását fogja erősíteni” - közölte rögtön Juszuf Ahmadi, az iszlamista mozgalom szóvivője.

Hamid Karzai elnök is ebben látja a jövőt: bár közleményében üdvözli az amerikai csapaterősítést, de azt szeretné, ha öt év múlva már az afgán biztonsági erők vennék át a stafétát (egy CNN-es nyilatkozat szerint az amerikaiak három évig maradnának teljes erővel, de a 18 hónap múlva elkezdett csapat-csökkentés sem elképzelhetetlen).

A gondolat ráadásul nem hangzik a szokásos, kötelező Karzai-féle semmitmondó ígéretnek, ugyanis az afgán védelmi miniszter Abdul Rahim Warda is megerősítette: „Mi mindig is át akartuk venni azt a felelősséget, ami a nemzetünk védelmével jár.” Majd hozzátette, hogy mind Amerikát, mind a nemzetek közösségét arra kéri, hogy segítsenek gyorsan kiképezni és felszerelni az afgán haderőt, hogy minél előbb egyedül, az ő katonai segítségük nélkül is megállják a helyüket.

Természetesen nincs arról szó, hogy az amerikaiak nem fordítanának figyelmet az afgán erők kiképzésére - csak nem ezt tekintik elsődleges prioritásúnak. Hisz hiába áll az afgán katonaság és rendőrség mintegy 190.000 főből, komoly gondok vannak velük. Sem a kiképzésük, sem a felszerelésük nem megfelelő, ráadásul a moráljuk sem az igaz: harci helyzetbe is cserbenhagyták már amerikai társaikat, de dezertálások vagy átállások száma is igen magas. Az amerikaiak nem csak a felmerült problémákat szeretnék orvosolni, hanem létszámot is felduzzasztanák 400 ezerre (240 ezer katona, és 160 ezer rendőr).

A csapatnövelés belpolitikai vihart is kavart: a demokrata párt bal szárnya erősen ellenezte a lépést, és Obama is több kritikát kapott tőlük. A republikánusok pedig a költségvetési oldalt nézték: ugyanis a növelés 30 milliárd dollárral nehezítette az ezévi büdzsét, ami már így is rekordszinten van terhelve. Ugyanakkor azt se szabad elfelejteni, amit Obama beszéde végén hangsúlyozott: az Afganisztáni helyzetet nem lehet megítélni Pakisztán nélkül. És bár ott jelenleg a kormányerők folytatnak inváziót a tálibok ellen, de sikertelenség esetén az egész visszafelé sülne el - amit Amerika már nem bírna ki.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását