Egy háború támogatása

Miután Barack Obama, Amerika elnöke bejelentette, hogy tovább 30.000 fővel növeli az afganisztáni katonai jelenlétet, egyértelmű volt, hogy a NATO-nak is követnie kell a példáját. Az először 5000 főre deklarált létszámot gyorsan kitolták hétezerre - azonban a felajánlások nem töltötték ki egyből a keretet, így a kisebb országoknak is be kell szállniuk az adakozásba. Magyarország 200 fővel támogatná a kontingenst - amit sokan elleneznek.

Parlamenti hagyomány, hogy egy katonai szerepvállalást ha elfogadnak, akkor azt általában az összes parlamenti párt egyetértésével teszik - erre utal Szekeres Imre honvédelmi miniszter mostani nyilatkozata is. Mivel mi is NATO tagok vagyunk, így Afganisztánból nekünk is ki kell venni a részünket - főleg hogy sokak szerint a NATO jövője függ az akció sikerességétől - ezért egyértelmű, hogy végül mind a négy parlamenti párt támogatni fogja az akciót.

Azonban úgy tűnik, hogy az összes jelentősebb parlamenten kívüli párt elítéli az újabb katonák küldését. Hogy ezt azért teszik, mert rájuk nem nehezedik a NATO-szerződés kényszerítő ereje, vagy tényleg annyira komolyan gondolják, hogy a Tisztelt Házba bejutva is ugyanilyen véleményen maradnának, azt nem tudni. Ám mivel jövőre jelentősen át fog alakulni a Parlament összetétele, de az afganisztáni háborúnak korántsem lesz vége, így az elkövetkező hasonló döntések fényében érdemes megvizsgálni az álláspontjukat.

A szélső bal és jobb közös nevezőn

Furcsa módon ez egy olyan téma, amelyben a szélsőjobb és a szélsőbal tökéletesen egyetért - igaz merőben más okokból. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője szerint a párt „ellenzi a magyar katonák idegen földön való állomásoztatását” így határozottan ellenzi azt is, hogy Magyarország újabb katonákat küldjön Afganisztánba. Sőt, a jelenleg kint lévő katonákat is - a NATO-val való tárgyalások útján - hazahívná. „Egy olyan országban, amivel Magyarországnak semmi kapcsolata nincs, ne legyenek magyar katonák.”

Magyar Kommunista Munkáspárt közleménye szerint „felháborítónak tartja, hogy a kormány újabb katonákat akar vezényelni Afganisztánba”. Indoklásuk szerint: "Obama háborús stratégiájának alázatos támogatása bűn. Nem segíti az afganisztáni béke megteremtését, csak egyre mélyebbre taszít az ingoványba. Nem szolgálja nemzeti érdekeinket, hiszen Afganisztánban nincsenek magyar nemzeti érdekek" Megjegyezik azt is, hogy a katonai misszió ugyanakkor újabb anyagi terheket ró a magyar lakosságra. „Haza Afganisztánból, ki a NATO-ból! - szól a közlemény jelszava.”

A kisebb baloldali-liberális pártok is összefogtak egy közös közlemény erejéig: A Civil Parlament, a Humanista Párt, a Munkáspárt 2006, a Magyarországi Egyesült Baloldal (MEBAL), a Zöld Baloldal, a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom és a Demokratikus Hálózat közös nyilatkozatban tiltakozott az Afganisztáni csapaterősítések ellen.

„Évek óta ellenezzük, hogy hazánk szerepet vállaljon békefenntartásnak nevezett megszálló hadműveletekben. Az Amerikai Egyesül Államok közvéleménye tudja, hogy az USA afganisztáni és iraki kalandja csődöt vallott. Obama elnök választási sikerének alapja elsősorban az volt, hogy a háborús műveletek beszüntetését ígérte. Felháborító azon terv, hogy Magyarország újabb katonákat kíván Obama elnök kérésére Afganisztánba küldeni. Felháborító, hogy Obama elnök az afganisztáni háború eszkalációját 30 ezer amerikai katona mellett több szövetséges, így magyar katona mozgósításával igyekszik az amerikai közvélemény számára elfogadhatóvá tenni.” Véleményük szerint Magyarország ne adjon több katonát - sőt, vonja vissza az erőit Afganisztánból.

Furcsa mód az LMP-nek még nincs hivatalos álláspontja az afganisztáni kérdésről - derült ki a HírExtra megkeresésére.
Következtetés

Egy háborút támogatni általában nem jár szavazatszerzéssel - ellene fellépni azonban igen. Ám ahogy azt Obamánál is láthattuk, hatalomra kerülés esetén gyakran új érdekek kerülnek előtérbe, és megváltozik a hozzáállás. Az is lényeges, hogy van egy ügy, amiben a két szélsőséges oldal egyetért - ami akár egy lehetőség is lehetne az összefogásra.