Törvény a hagyatéki eljárásról

A hagyatéki eljárásról szóló előterjesztés törvényi szintre emeli a hagyatéki eljárás lefolytatásának szabályait - mondta a javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában az államtitkár.

Kiemelte: a törvényjavaslat alapján a halál pillanatában megkérdőjeleződő jogviszonyok nagyobb biztonsággal rendeződhetnek, az örökösök számára pedig kiszámíthatóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé válhat a jogérvényesítés.

Mint mondta, Magyarországon évente mintegy 120 ezer hagyatéki eljárás indul, mely a jogviszonyok rendezése miatt nemcsak az elhunyt személy közeli rokonait, hanem üzleti partnereit is érintheti.

Az államtitkár hozzátette: a lehető legteljesebb mértékben érvényre kell juttatni az örökhagyó végakaratát, emellett azonban el kell ismerni az élők jogos érdekeit is.
Avarkeszi Dezső felhívta a figyelmet arra: a hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, az eljárásban a hatóság szerepét a közjegyző látja el, a döntés ellen jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni.

Kiemelte: a törvényjavaslat egyértelműen rendezi az alkalmazandó jogot, mely a gyakorlatban kérdéses volt.

Az államtitkár új jogintézményként említette a közjegyzői letétet, amely, mint mondta, egy új lehetőség a hagyatéki vagyon biztosítására.

A törvényjavaslat értelmében a közjegyző közvetlenül átvehet vagyontárgyakat és a hagyatéki eljárás befejezése után átadhatja az örökösöknek - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy lényeges eleme a javaslatnak a hagyaték átadásához szükséges tényállás gyors és költségkímélő felderítése.

Avarkeszi Dezső hangsúlyozta: a hagyatéki eljárás egyik legfontosabb célja pereskedés, bírósági eljárás nélkül rendezni a hagyatéki vagyon sorsát. A javaslat ennek érdekében tovább bővíti a konszenzusteremtés lehetőségeit - tette hozzá.