A vádindítvány szerint a vádlott közokirat-hamisítás büntettét követte el, amikor 2008-ban Sukorón csak névlegesen létesített lakóhelyet, azaz az általa előbb bérelt, majd megvásárolt, lerobbant állapotú ingatlant nem kívánta életvitelszerűen használni.
Joav Blum vallomásában elmondta: Sukorón szándékozott letelepedni, mivel tetszett neki a település, s alkalmasnak találta arra, hogy hobbijának, a szobrászkodásnak hódolhasson, de a tervezett beruházás egyik képviselőjeként is fontos volt számára, hogy a helységben lakjon.

Mint elmondta, tervezte és továbbra is tervezi az ingatlan felújítását, annak megkezdését azonban édesapja halála miatt kénytelen volt elhalasztani.

Vallomása szerint a bejelentőlapot - tekintettel arra, hogy nem érti a magyar szöveget - egy ügyvéd segítségével töltötte ki, továbbá nem kapott arról tájékoztatást, hogy csak a beköltözést követően jelentkezhet be az ingatlanba.

A vádlott ügyvédje - Bánáti János - szerint az ügyben nem történt bűncselekmény, mert azzal, ha valaki ténylegesen nem lakik azon a címen, ahova bejelentkezett, nem követ el úgynevezett intellektuális közokirat-hamisítást.

Az egész napos tárgyalás során tanúkat is meghallgatott a bíróság, s további tanúk meghallgatását is szükségesnek ítélte. A jövő év márciusi tárgyaláson tanúként kívánja meghallgatni a vádlott által megnevezett ügyvédet, továbbá Sukoró jegyzőjét. Továbbá indítványozták az eredeti, Joav Blum által aláírt bejelentőlap beszerzését is.

A Fejér Megyei Főügyészség márciusban rendelte el a nyomozást a közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt, mert a feltárt adatok szerint a sukorói ingatlanra csereszerződést kötő Joav Blum a bejelentkezéskor életvitelszerűen nem lakott az általa bejelentett sukorói lakcímen, "így fiktív adat került a közhiteles lakcímnyilvántartásba".
A vádiratban szereplő közokirat-hamisítás a tervezett sukorói beruházással áll kapcsolatban.

Egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot szeretne létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna. Az ingatlan, amelyen a komplexum épül, Sukoró külterületén van.

A sukorói telekcsereügylet alapozná meg a King,s City elnevezésű beruházást. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.

A Fejér Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást megelőzően a megyei főügyészség magán- és közigazgatási jogi szakága törvényességi vizsgálatot végzett a Sukoró külterületén levő ingatlanok albertirsai és pilisi ingatlanokra történő cseréjével kapcsolatban. A vizsgálat Gárdony város jegyzője - mint építésügyi hatóság - a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal eljárásait érintette, s eredményeként a főügyészség négy óvást nyújtott be. Az óvások egyes sukorói állami tulajdonú ingatlanokat érintő telekalakítással, továbbá az érintett területek adataiban bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatban történtek.

A Fejér Megyei Főügyészség a törvényességi vizsgálat során feltárt adatok alapján az albertirsai és a pilisi ingatlanok tulajdonszerzésével és azok ingatlan-nyilvántartásba vételével kapcsolatban is további vizsgálatot kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészségnél.

A pénzügyminiszter a kaszinó koncessziós pályázatát idén februárban írta ki. Az augusztus 14-én kihirdetett eredmény szerint a legjobb ajánlattevő az amerikai érdekeltségű KC Bidding Kft. lett.

A telekcsere körül feltételezett szabálytalanságok miatt az ügyben több vizsgálat indult. A Pénzügyminisztérium december elsejei közleménye szerint a több független értékbecslő által készített értékmeghatározások között olyan nagyfokú az ellentmondás, hogy ebben a kérdésben csak bíróság hivatott állást foglalni. A vizsgálat meghosszabbítását azzal indokolta a tárca, hogy figyelembe lehessen venni az újabb fejleményeket, köztük a Központi Nyomozó Főügyészségen beszerzett igazságügyi szakértői véleményt. Ez a csereterületek forgalmi értékét a szerződésben szereplőnél lényegesen alacsonyabbra becsülte.

Ennek figyelembevételével kérte fel a pénzügyminiszter a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy folytassanak egyeztetést Joav Blummal a csere előtti eredeti állapot helyreállítása érdekében, és ha ez nem hoz eredményt, kezdeményezzék bíróságnál a szerződés megtámadását, érvénytelenségének megállapítását. Ez utóbbinak az MNV Zrt. eleget tett.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a döntés előkésztésénél és végrehajtásánál felmerültek hiányosságok, formai gondok.