Bár a brüsszeli találkozó után Nicolas Sarkozy francia elnök hangsúlyozta, hogy "az EU 30 százalékos céllal tér vissza Koppenhágába", az unió a radikálisabb, 30 százalékos kibocsátás-csökkentést továbbra is ahhoz köti, hogy más nagy kibocsátók is hasonló mértékű vállalást tegyenek. Ennek hiányában továbbra is az 1990 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 20 százalékos ajánlat van érvényben.

"Vezetőink még mindig kereskedelmi tárgyalásnak tekintik a 15. ENSZ Klíma Konferenciát, figyelmen kívül hagyva, hogy ez valójában bolygónk jövőjéről szól” - idézi a Greenpeace közleménye Joris den Blankent, a környezetvédelmi szervezet EU-klímakampányosát. "Barroso kiváró hozzáállása néhány EU tagállam vezetőinek impotenciájával párosulva felelős ezért a patt helyzetért" - vélekedik Joris den Blanken.

A Greenpeace szerint az EU-nak fokoznia kellene a klímaváltozás megállításával kapcsolatos elkötelezettségét, hogy a koppenhágai konferencián igazi sikereket lehessen elérni. Mint megjegyzik, olyan gazdag országok, mint Japán vagy Norvégia már megtették kötelezettségvállalásukat a szén-dioxid-kibocsátás 25, illetve 40 százalékos csökkentésére. A fejlődő országok, mint Kína, Brazília, Indonézia és a Dél-afrikai Köztársaság ugyancsak ambiciózus klímaterveket jelentettek be - teszik hozzá.

Az Európai Unió által a fejlődő országoknak felajánlott 7,2 milliárd eurós klímavédelmi gyorstámogatásról Dóci Gabriella, a Greenpeace Magyarország szóvivője az MTI-nek elmondta: "édeskevés" az összeg, és túlságosan rövid időtartamra szól. Az uniónak nem három évben, hanem sokkal hosszabb időtávon kellene gondolkodnia - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kezdeti, átmeneti időszakra szóló lépések ideje lejárt, Koppenhágában már "a" lépéseket kell megtenni.