A galéria szakterületének megfelelően a 220 tételben igen változatos darabokat kínáltak, mindenekelőtt megbízható forrásból, hagyatékból, ismert gyűjteményekből származó, eredeti és sokszorosított grafikákat. S ezek mellé művészkönyveket, mappákat, kiállítási katalógusokat és művészeket ábrázoló fotókat, valamint egy hagyatékból negyven kisplasztikát is beillesztettek.

Két szignált Bortnyik Sándor rézkarc végzett a legmagasabban. Az 1922-es Kútnál 150 ezer, és az egy évvel korábbi Kassák portré 140 ezer forintot ért meg. Méltán, hiszen ezek igazi unikumok, az utóbbi évtizedekben nem is szerepelt korai Bortnyik-grafika árverésen.
 
A festő 20-as évekbeli, aktivista korszakából alig van mű Magyarországon
Fekete Nagy Béla, aki a Szocialista Képzőművészek Csoportjához csatlakozva, majd az Európai Iskola tagjaként indult, a kultúrpolitikával ellentétbe kerülve hosszú időre felhagyott a festészettel. 1964-ben kezdett újra dolgozni, ekkor főleg viaszpasztell-képek kerültek ki a keze alól. Ezek közül való az aukción 140 ezer forintot megért, finom színátmenetekkel felvetett Tavaszi táj.

Kmetty János tus önarcképe 55 ezer forintról jutott 100 ezerig. Míg egy másik Kmetty mű, a számozott, szignált Tabáni részlet rézkarc 32 ezer forintért kelt el.

Megadták a 110 ezer forintot a Tátrai vízesésért, a rozsnyói születésű Tichy Kálmán temperájáért. Jelentős licitemelkedéssel, 28 ezer forintról 80 ezerre ment fel Gyarmathy Tihamér tus vonal-kompozíciója, a Tánc. Istókovits Kálmán tus és akvarell technikájú Tengerparti faluja négyszerezte 7 ezer forintos kikiáltási árát, míg Zsögödi Nagy Imre szignált rézkarca 9 ezer forintról 55 ezerig bírta.

Bevásároltak a gyűjtők, de még egy galériatulajdonos is, az aukció végére hagyott negyven Endrő Margit kisplasztikából. A különböző technikájú, bájos figurák, vázák, dísztárgyak, a modern magyar kerámiaművészet egyik megújítójának realista szemléletű kis szobrai néhány ezer, és 20-30 ezer forint között találtak vevőjükre.