Lendvai Ildikó nem tudja, kinek a segítségével került nyilvánosságra az őszödi beszéd

Az MSZP elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: a nemzetbiztonsági vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy a hivatalosan elkészült felvételek valamelyike került nyilvánosságra, vagyis csakis valaki olyan férhetett hozzá, aki tudta, hogy azok hol vannak.

Mint mondta: nem tudja, hogy melyik alkalmazott vagy munkatárs volt az, aki elvitte a felvételt. Ennek kiderítésére a párt vizsgálati eszközei nem állnak rendelkezésre, de erre valók az állami szervek - hívta fel a figyelmet.

Közölte: azt sem tudja megmondani, ki volt az, aki a hivatalos felvételeket elvitte, de ezt nagyon szeretné tudni.

Kérdésre válaszolva hozzátette: ha megtudja, ki volt az, akkor elárulja, mert "közérdek", hogy ez az információ nyilvános legyen. Kevés esélyt lát viszont arra, hogy ez kiderüljön, ha már a hivatalos szervek sem találták meg, akit kerestek - tette hozzá.

Egy másik kérdésre közölte: a beszédnek szerinte nem a tartalma volt a hibás, hanem az volt vele a gond, hogy nem nyilvánosan hangzott el.

Az m1 hétfő esti Híradója számolt be arról, hogy "házon belül" rögzítették 2006 májusában Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét, de a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el az a sajtóhoz.

A beszéd kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő, és azt is, hogy ki vette fel a beszédet.

Az m1 információ szerint az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették.
A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én, internetes honlapján a tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. Gyurcsány Ferenc a zárt körben elhangzott beszédében - helyenként durva szavakkal - a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végigviteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány "végighazudta" az elmúlt másfél-két évet - az ezt kinyilvánító, később elhíresült szavai szerint "hazudtunk reggel, éjjel meg este" -, nem csinált semmit négy évig, s közben az ország lehetőségeit messze túllépték.

A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor, az akkori SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését. Az államfő szerint viszont a kormányfő "morális válságot" okozott az országban beszédével.

Budapesten, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.

Még abban az évben, október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.

A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja ettől kezdve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonult az Országgyűlés üléséről, mert - mint kinyilvánították - a kormányfőt "nemkívánatos" személynek tartották a politikában. Ilyenkor csak a két frakcióvezető maradt majd az ülésteremben, s ők válaszoltak a kormányfőnek.