A kamara elnöke úgy vélekedett, hogy a korábbi évek PR kormányzását folytató, a versenyképességet súlyosan rongáló gazdaságpolitikát 2009 tavaszán egy józanabb, visszafogottabb, a realitásokat jobban figyelembe vevő gazdaságpolitika követte. Parragh László emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány eskütételekor három célt fogalmazott meg: a költségvetési egyensúly helyreállítását, a gazdaság dinamizálását és az ország iránti bizalom helyreállítását.

Az első cél - bár súlyos áldozatokkal - de sikeres volt. A program lényegi elemeit Oszkó Péter pénzügyminiszter, korábban a Reformszövetség munkacsoportjának vezetőjeként dolgozta ki, és ezt sikeresen érvényesítette kormánytagként. A Reformszövetség létrehozásában és finanszírozásában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara aktív részvételt vállalt. Többek között a bevezetett intézkedéseknek köszönhető, hogy Magyarország elkerülte a pénzügyi összeomlást.

Kifejtette: a legnagyobb baj, hogy a strukturális reformok ismét elmaradtak. A megnyert időt Magyarország elpocsékolja. A kiadási szerkezet megmaradt, csak összességében kisebb. A rendszerek változatlanok: rossz hatásfokuk, pazarlásuk olyan, mint a múltban. Az ország elindult az egyensúly irányába, de ez a pálya nem fenntartható. A közszféra vállalatainak, az egészségügy, az oktatásügy, az önkormányzati rendszer átalakítása nélkül a jelenlegi gazdaságpolitikai pálya kudarcra van ítélve.

Parragh László úgy értékelte, hogy minden ígéret ellenére csak marginális mértékben sikerült uniós forrásokat gazdaságélénkítésre átcsoportosítani, az építőipart dinamizáló, 1.800 milliárdos csomag még alig érzékelhető, a gazdaságélénkítést ígérő 1.400 milliárdos csomag nem látszik.

Az elnök szerint a kormányzati állításokkal szemben Magyarországot súlyosan érintette a világgazdasági válság. Sajnos, e tekintetben is igazolódtak az MKIK előjelzései, az exportpiacok leállása, visszaesése végigsöpört a magyar gazdaságon. Mintegy 150 ezer ember veszítette el az állását, a munkahelymegőrző támogatások csekély hatásfokkal működtek.