MSZP: Répássy "foglalésról" beszélt
Az MSZP szerint a fideszes Répássy Róbert pártjának a közigazgatást totálisan elfoglaló terveiről tartott sajtótájékoztatót.
2010. január 7. csütörtök 16:34 - HírExtra
Nyakó István, az MSZP szóvivője csütörtökön az MTI-nek az ellenzéki képviselő sajtótájékoztatójára reagálva elmondta: Répássy Róbertet csúnyán megvezette a saját kommunikációs osztálya, mert valószínűleg a Fidesznek a közigazgatást totálisan elfoglaló terveit adták a kezébe, és arról tartott sajtótájékoztatót.
Emlékeztetett arra, hogy Répássy Róbert is országgyűlési képviselő volt akkor, amikor a Fidesz a 2002-es választások előtt több száz embert kiemelt köztisztviselőként sok százezer forintos jövedelemmel tisztelt meg.
Hozzátette: a fideszes politikus is tudhat arról, hogy Lakiteleken folyik azon pártaparátcsikok képzése, akiket a közigazgatás felső szintjeire akar berakni a Fidesz.
Okosabb lett volna, ha Répássy Róbert csendben marad - mondta Nyakó István, aki úgy véli, az ellenzéki politikus el akarja terelni ezekről a tényekről a figyelmet.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója csütörtökön közölte: a Fidesz kormányra kerülése esetén nem fogja tétlenül nézni az MSZP-s "ejtőernyősöket és pártkomisszárokat" a fontos funkciókban.
Úgy fogalmazott, a Gyurcsány-korszak napról napra újabb támadásokat indít: "saját kádereiket, pártkomisszárjaikat ejtőernyőztetik sok évre előre fontos pozíciókba".
A politikus erről annak kapcsán beszélt, hogy a Heti Válasz - mint ismertette - újabb kéttucat "ejtőernyősnek, pártkádernek" a bebetonozásáról írt. "A Bajnai-kormány bebetonozottjai" között említik többek között számos diplomáciai tisztség betöltőjét, a magyar uniós biztost, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnökét.
Forrás: MTI
Csoda , hogy az erről lemaradt emberkék 8 éven keresztül úgy tartottak be a kormányoknak
ahogy csak tudtak ?isztviseloi-eletpalya
A kormányváltás óta harmincegyen távoztak különböző jogcímmel az Orbán-kormány idején
létrehozott 300 fős főtisztviselői karból.
2002.08.12 07:14, Forrás: NOL
A kancelláriaminiszter november 15-ig új pályázatot ír ki, amely a korábbinál szigorúbb
feltételeket fogalmaz meg.
Nagy vita előzte meg az év elején a 450 fős kormányzati elit tagjainak kinevezését. Az
akkori kormányzó pártok azzal érveltek: a főtisztviselőkre és a főtisztekre azért van
szükség, hogy kormányváltások idején is zavartalan legyen a közigazgatás. Bár először a
Horn-kormány idején vetődött fel a kormányzati elit kialakításának gondolata, az ellenzék
élesen bírálta, sőt klientúra kiépítésével vádolta a főtisztviselői kar életre hívása miatt
a Fideszt. Kifogásolták azt is, hogy a pályázat feltételei nem elég szigorúak, nem
tartalmazták például a közigazgatási szakmai gyakorlatot sem. Ennek ellenére az
Orbán-kormány 300 kiemelt köztisztviselőből főtisztviselői kar, valamint 150 tagú főtiszti
kar létrehozásáról döntött.
A többfordulós pályáztatás során végül 1500-an jelentkeztek a kormányzati elitcsapatba,
közülük választották ki a nyerteseket, akiknek át kellett esniük a C típusú nemzetbiztonsági
vizsgálaton is. Végül a főtisztviselői kar tagjai közé bekerült az államtitkárok és a
helyettes államtitkárok, illetőleg az országos hatáskörű szervek vezetőinek többsége,
valamint a minisztériumi főosztályvezetők jelentős része is. Ugyanakkor a közigazgatási
hivatalok vezetőinek csupán harmadát nevezték ki főtisztviselővé. Úgy tudjuk, az
elbírálásnál meghatározó volt, hogy a tárca vezetője javasolta-e a pályázó kinevezését. Ez
azért lényeges, mert a főtisztviselő továbbra is eredeti munkahelyén végzi munkáját. A
kiválasztottak kiemelt fizetést és munkajogi védelmet kaptak.
A kereseti lehetőségeket jelzi, hogy főosztályvezetői beosztású főtisztviselő fizetése 536
ezer, a helyettes államtitkáré 643 ezer, a közigazgatási államtitkáré pedig 858 ezer forint,
miközben a miniszterelnök vagy a házelnök járandósága 693 ezer forint. Emellett öt évig
akkor is rendelkezési állományban maradhatnak, ha az aktuális kormány a munkájukra nem tart
igényt.
Az új parlament - a Medgyessy-kormány javaslatára - júliusban módosította a főtisztviselők
kinevezési szabályait. Ennek értelmében a főtisztviselői karba csak az kerülhet, aki
közigazgatási szakvizsgával, ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább középfokú
nyelvvizsgával rendelkezik. Ötről két évre csökkentették a rendelkezési állomány
időtartamát. (Ez a módosítás azokat érinti, akik július 17-e után váltak meg a
főtisztviselői kartól.) A korábbi gyakorlattal ellentétben a főtisztviselők számára a
rendelkezési állomány időtartama alatt is kötelező a munkavégzés.
A Miniszterelnöki Hivatal illetékesétől úgy tudjuk, a főtisztviselői karból a kormányváltás
óta tizenhatan felmentéssel, heten közös megegyezéssel, nyolcan lemondással távoztak,
többségük esetében azonban a jogviszony megszüntetésének nem lehet az indoka a
kormányváltás. A főtisztviselők valójában köztisztviselők, távozásuk is ez utóbbi
jogviszonyukkal függ össze, hiszen közszolgálati beosztásuk szűnt meg. Rendelkezési
állományba az kerülhet, aki valamilyen okból nem fogadja el a régi munkahely megszüntetése
után felajánlott új állást. Az elmúlt hetekben az egészségügyi és az oktatási tárcánál
dolgozó egy-egy főtisztviselő döntött a rendelkezési állomány mellett, vállalva, hogy
havonta 429 ezer forintot kap.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előző vezetője, Oberfrank Ferenc például főigazgatói
megbízatásának visszavonásakor önként lemondott főtisztviselői kinevezéséről is. Mint
lapunknak elmondta: a rendelkezési állományról senkinek sincs még tapasztalata, de meglátása
szerint olyan hangulat alakult ki, amelyben nem szívesen vállalta volna ezt a helyzetet.
"Tisztességes munkával szeretném megkeresni a kenyerem" - fogalmazott Oberfrank, aki
november 30-ig felmondási idejét tölti, s azt tervezi, hogy oktatóként visszatér az egyetemi
katedrára.
A kancellária munkatársának tájékoztatása szerint a kancelláriaminiszter - a törvénynek
megfelelően - november 15-ig új pályázatot ír ki a betöltetlen főtisztviselői helyekre. A
pályáztatás feltételeinek változásáról szeptemberben döntenek.
A főtisztviselői kar létrehozásáról és a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről esett a legtöbb szó a köztisztviselők jogállását szabályozó törvény módosítására vonatkozó előterjesztés általános vitájában kedden a parlamentben.
Kovács Zoltán (Fidesz) kiemelte a törvénymódosítás azon részét, amely a főtisztviselői és az úgynevezett központi tiszti kar létrehozását célozza. Megemlítette, hogy az OECD- és EU-tagországok többségében
már bevett gyakorlat ilyen kis létszámú, ám szakmai kérdésekben széles körűen tájékozott csoportok működése. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat kötelezettsége Kovács Zoltán szerint mintegy 180 ezer embert érint majd.
Balsay István (Fidesz) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan megjegyezte, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bírók esetében helyeselte annak bevezetését. Weszelovszky Zoltán (Fidesz) úgy véli a vagyonnyilatkozat a korrupció elleni küzdelmen kívül, erősíti a lakosságban a bizalmat a köztisztviselők iránt. Pósán László (Fidesz) szintén a vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan elmondta, hogy a megmagyarázatlanul nagy jövedelemhez jutott köztisztviselőt elbocsáthatják munkahelyéről.
Gál Zoltán (MSZP) úgy vélte, hogy jelenleg egyfajta klán-etika érvényesül a köztisztviselőknél. Az MSZP módosításokat nyújtott be, amelyek többek között a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség korlátozását célozzák. Csabai Lászlóné szocialista képviselő szerint a főtisztviselői kar létrehozását az MSZP nem szavazza meg. Toller László (MSZP) közölte, hogy a köztisztviselői szférában nem anyagi juttatásokkal, hanem különböző szívességekkel, előnyök biztosításával valósul meg a korrupció, ami nehezen tetten érhető.
Tóth Imre kisgazda képviselő szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, miként lehet majd az új főtisztviselői kart beilleszteni a miniszterelnököt érintő tevékenységbe.
Hack Péter (SZDSZ) szerint a 300 fős főtisztviselői kar létrehozásával egy miniszterelnök körüli "mameluksereget" sikerül teremteni. Hack kifogásolta, hogy a főtisztviselők hat évre történő kinevezésének mindössze egy feltétele van, a kormányfőhöz való lojalitás. Az ellenzéki képviselő azt is felrótta, hogy az előterjesztés nem tisztázza, milyen alapon indulhat majd büntetőeljárás, felelősségre vonás a vagyonnyilatkozatra kötelezett köztisztviselők ellen.
Lezsák Sándor (MDF) szerint is a főtisztviselői kar létrehozása a törvényjavaslat legvitatottabb pontja, amely szerinte újabb testülettel erősíti a kancellária típusú kormányzást. Az MDF-es képviselő módosító indítványt is benyújtott.http://www.origo.hu/itthon/20010306kedden.html