A KSH friss adatai szerint tovább csökkent a foglalkoztatottság 2009 szeptember-novemberében. A hazai munkanélküliségi ráta a szóban forgó időszakban 10,5 százalék volt, vagyis egy tized százalékkal magasabb, mint az augusztus-októberi 10,4. „Emberi” számítás szerint ez azt jelenti, hogy augusztus-októberhez képest 5500-al nőtt a munkanélküliek száma. Mindez újabb negatív csúcsot jelent a hazai foglalkoztatás rendszerváltás utáni történetében.

Csak az elmúlt, 2009-es évben kilencszer adtunk hírt ilyesmiről. (Ráadásul nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sem ússzuk meg hasonló csúcsok nélkül. Az MTI által a minap megszólaltatott két elemző egyetért abban, hogy még 2010 sem a kilábalásról fog szólni, legalábbis ami a munkanélküliséget illeti.

Borús kilátások

Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője egyáltalán nem lepődik meg az újabb lesújtó kép láttán, sőt. Azt mondja, 2009 október-decemberre további emelkedés várható. A szakember nem tudja, mikor fordulhat végre csökkenésbe az állástalanok aránya, mivel úgy véli 2010-ben még túl lassú lesz a gazdasági növekedés ahhoz, hogy kellő számú munkahelyet teremtsen. Amondó, idén az első három hónapban még mindenképp, de akár az első hat hónapban is tovább nőhet a ráta.

Nem optimistább Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. analitikusa sem. Az még hagyján, hogy szerinte is nőni fog a következő hónapokban a munkanélküliek száma. De hogy a szakember szerint 11 százalékon tetőzik majd az első negyedévben a mutató, mi több, ez be is áll az év végéig, arra alighanem kevesen gondoltak volna. Török szerint csökkenésről leghamarabb 2010 utolsó hónapjaiban beszélhetünk majd.

„A munkanélküliségi ráta emelkedése, a foglalkoztatás csökkenése nem hungarikum, hanem globális probléma” – emlékeztetett Szollár Domokos kormányszóvivő az újabb adatok nyilvánosságra kerülése után, érezve tán, hogy a lesújtó számok ezúttal is a Bajnai-kabinetre fognak csapódni. (Az ellenzéki kommentárt lásd keretben.)

Szollár Domokos mindazonáltal nem kertelt: Magyarországon a válság kezdete óta 70-80 ezer munkahely szűnt meg – mondta. Kitért arra: munkahelymegőrző pályázatokra a kormány több mint 50 milliárd forintot költött, amelynek segítségével közvetlenül 50 ezer, közvetetten 100 munkahelyet sikerült megmentenie.

Kiemelte: ahhoz, hogy a válság után Magyarországon jöjjenek létre az új munkahelyek, Magyarországnak versenyképesnek kell lennie. Véleménye szerint ebben segít a kormány adócsökkentési programja, amely mérsékli a munkára rakódó terheket. Még akkor is, ha kincstári optimizmusát a munkanélküliségre vonatkozó várakozások esetében mérsékelten osztja a lakosság: 2009 decemberére a többség továbbra is a munkanélküliség növekedésére számít, a lakosság negyede azonban a ráta stagnálását, tizede pedig a csökkenését várja a közeljövőben – áll a Gfk legújabb felmérésében.

Kiterjedt felhőtakaró

Szollárnak annyiban mindenképp igaza van, hogy a válság nem csupán a Kárpát-medence munkaerőpiacát eresztette le. Épp a napokban kapott lábra a hír, mi szerint a foglalkoztatáspolitikában hagyományosan etalonnak számító Svájcban is 12 éves csúcsot dönt a munkanélküliség. Igaz, az alpesi országban tapasztalt 4,4 százalékos állástalanság egy csöppet még elmarad a mi 10,5 százalékos mutatónktól.

Ami egyébként kereken egy százalékkal magasabb a 27 tagot számláló Európai Unió átlagánál. Már a hétvége híre, hogy a novemberi munkanélküliség 0,1 százalékponttal 9,5 százalékra emelkedett a közösségben. A 16 országot tömörítő euróövezetben Spanyolország vezet 19,4 százalékos aránnyal, Hollandiában pedig a legalacsonyabb a munkanélküliség, mindössze 3,9 százalékos. Az egész EU-n belül Lettországban volt a legmagasabb a munkanélküliség 22,3 százalékkal, a legalacsonyabb pedig a már említett Hollandiában (3,9 százalék) és Ausztriában (5,5 százalék) – közölte január 8-án az Eurostat.

Érdekesség, hogy Magyarországon 10,8 százalékos munkanélküliséget mért novemberre az unió statisztikai hivatala, miközben a KSH ugyanerre az időszakra ugye „csupán„10,5 százalékot jelez. (Mindez azért is fura, mert az Eurostat elvileg a tagállamok által szolgáltatott adatokra támaszkodik.) Ugyanebben a hónapban egyébként Szlovákiában 13,6 százalékos, Lengyelországban 8,8 százalékos, Csehországban 7,9 százalékos, Bulgáriában pedig 7,8 százalékos munkanélküliséget mértek.

Romániából nem érkeztek hivatalos adatok, de Mihai Seitan munkaügyi miniszter tavaly év végi nyilatkozata szerint Romániában a munkanélküliségi ráta az év végéig eléri a 7,8 százalékot, ami jelentős növekedést jelent tavalyhoz képest, de a becslése szerint 2010 végéig a munkanélküliség ismét csökkeni fog, és 7,3 százalékra mérséklődik.

Román-lengyel két jó barát, szépen megússza válságát

A munkanélküliek aránya természetesen önmagában is fontos mutató, ugyanakkor értékelésekor azt is figyelembe kell venni, mekkorát „dobott” rajta a válság, vagyis milyen állapotban találta az egyes országok munkapiacát a krízis.

Bulgáriában például 2008 decemberében 5,4 százalék volt a munkanélküliség, ez szökött fel a novemberi 7,8-ra, ami 2,4 százalékos emelkedésnek felel meg nem egész egy év alatt. Az emelkedés mértéke a cseheknél 3,2, a szlovákoknál 4,3, a románoknál 1,9, a lengyeleknél 1,8, míg idehaza 2,3. Ez azt jelenti, hogy a régióban csupán Romániában, illetve Lengyelországban ütött kisebb lyukat a foglalkoztatási hálón a válság, mint Magyarországon. Persze nem csoda, hogy épp ez a két ország vészelte át a legkevesebb áldozattal az elmúlt időszakot. Mind Románia, mind Lengyelország jóval zártabb, következésképp a nemzetközi folyamatoknak kevésbé kiszolgáltatottabb gazdasággal bír, mint a térség többi állama.

A legnagyobb krach egyébként Lettországban ütött be. A balti államban nem egész egy év leforgása alatt kereken tíz százalékkal (11,3-ról 22,3-ra) nőtt a munkanélküliek aránya, de nem lehet boldog Spanyolország sem a maga 4,6 százalékos „gyarapodásával”. Legjobban e szempontból is a holland emberek jártak: 1,1 százalékos növekedésüket talán csak Grönlandi eszkimók nem irigylik, ahol változatlanul javarészt a tengeri halászatból és a világ legnagyobb szigete alatt található ásványkincsek felszínre hozatalából élnek...