A bostoni Brigham and Women,s Hospital kutatói kilenc egészséges önkéntest - öt férfit és négy nőt - figyeltek meg 38 napon át a kórházban. A résztvevőket a vizsgálat során négyóránként tesztelték, hogy megfigyeljék, miként hat a koncentrálóképességükre, ezáltal pedig a teljesítményükre az akut és a krónikus alváshiány különböző kombinációja.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg a legtöbb résztvevő bepótolta az akut alváshiányt tízórás egyhuzamban történő alvással, addig három nap sem elegendő, hogy kompenzálják a krónikus kialvatlanságot.

A kutatásokat irányító Daniel Cohen magyarázata szerint átlagosan napi nyolc óra alvás szükséges a szervezet regenerálódásához. Akut alváshiányról akkor beszélünk, ha az egyén 24 órán keresztül van ébren, krónikus kialvatlanságról pedig abban az esetben, amikor az érintett éjszakánként 4-7 órát alszik.

"A rendszeres kialvatlanság minden egyes ébren töltött órával gyorsítja a teljesítményromlás ütemét, különösen éjszaka" - ismertette az eredményeket Cohen.
Mint rámutatott, az emberek sokszor nem is tudnak arról, hogy krónikus alváshiányban szenvednek, az "álomadósság" lassacskán, hetek alatt halmozódik fel.

"Úgy érezhetjük, hogy pótoltuk a kiesést, amikor másnap, egy hosszabb alvás után, látszólag frissen kelünk fel. Ám a krónikus kialvatlanságban szenvedőkre gyakrabban tör rá az álmosság, a dekoncentráltság, ami hibákhoz vagy akár balesetekhez is vezethet" - figyelmeztetett Cohen.