Kríziskezelés: Magyarország vs. USA
Itt 150 milliárd forintban, ott 787 milliárd dollárban. Vajon mi a közös Magyarország, valamint az Egyesült Államok kríziskezelő programjában, már ami munkanélküliséget illeti?
2010. január 15. péntek 07:59 - Nagy András
Nagy pénz, nagy foci
Barack Obama amerikai elnök gazdasági ösztönző csomagja eddig csaknem kétmillió munkahelyet teremtett vagy mentett meg - olvasható a Fehér Ház csütörtöki jelentésében. Ez aztán a teljesítmény – vágja rá az ember itt, a nagy magyar „recesszionizmus” kellős közepén, hiszen hazánkban talán összesen, ha ennyi adófizetőt találni.
Ne feledjük azonban, hogy ezúttal az USA-ról, vagyis az „álmok országáról” van szó, ahol természetesen álomösszegeket fordítanak a rémálomszerű munkanélküliség csökkentésére is. Hogy mást ne mondjunk, ez a mostani - állítólagos - kétmilliós „plusz” is egy tavaly februárban, a frissen beiktatott president által jóváhagyott 787 milliárd (!) dolláros gazdasági ösztönző csomag eredménye.
No persze azért a következőket se feledjük: az Egyesült Államokban ma több mint 305 millióan élnek, márpedig ehhez a számhoz képest már nem tűnik olyan álomszerűnek a tavaly tél óta megőrzött, illetve előteremtett mintegy kétmillió állás. Arról nem is beszélve, hogy az USA-ban csupán 2009 decemberében 85.000 ember került lapátra. Kicsivel több tehát, mint Magyarországon a válság 2008 őszi debütálása óta összesen.
Kis pénz, kis foci
Tovább esett Obama támogatottsága
Hiába a kétmillió megmentett munkahely, tovább romlott Barack Obama amerikai elnök támogatottsága, különösen ami belpolitikai működését illeti - közölte kedden friss felmérésének eredményét a CBS News. A remény és változás jelszavával hatalomra került Obamának egy hónapja 50 százalékra süllyedt a népszerűsége, most viszont már ennél is alacsonyabb, 46 százalékos a mutató. A hírcsatorna szondázásai során ez az első alkalom, hogy Obama népszerűségi barométere nem éri el az 50 százalékot. A Fehér Házban a második évét megkezdő Obama teljesítményét a gazdaság és az egészségügyi reform terén ítélik a leggyengébbnek az amerikaiak.
MTI
A Bajnai Gordon vezette „válságkezelő” kormánynak – talán mondani se kell – jóval szerényebbek a lehetőségei, mint a világ egyetlen szuperhatalmának. Kormányunk a krach beütése óta – saját bevallása szerint – mintegy ötvenmilliárdot fordított közvetlenül munkahely-megtartásra, de nem dollárban ám, hanem forintban, illetve további közel 100 milliárdot az Út a munkához programra, amelynek célja, hogy közfoglalkoztatásban részesítse mindazokat, akiket az elmúlt években (évtizedekben) messze elkerült a munka világa.
Ennek folyományaként idehaza - szintén kormányzati közlés szerint - mintegy 100 ezer munkahelyet sikerült megmenteni, illetve teremteni a versenyszférában, az Út a munkához programban pedig mintegy 150 ezren fordultak meg eddig.
A gazdasági lehetőségekhez képest mindkét oldalon jelentős állami dotáció ellenére egyelőre azonban mind itthon, mind az tengerentúlon borúsak a munkaerő-piaci kilátások. Mint arról a napokban beszámoltunk, hazánkban 13 éves csúcsot döntve a munkanélküliség tavaly év végére 10,8 százalékra kúszott fel, ami 2,3 százalékos növekedést jelent a válság kirobbanása óta. A
miniszterelnök most abban bízik, hogy a ráta 11 százaléknál már nem mászik feljebb.
Meglepő vagy sem, mindenesetre tény: az Államokban még ennél is rosszabb a helyzet. Először is ott nem tizenhárom, hanem 26 éves csúcsot dönt a munkanélküliség, vagyis az idősebb Bush regnálása óta nem volt ilyen magas az arány. Ráadásul jenki földön a krízis beállta óta 2,8 százalékkal emelkedett az állástalanok száma, ami szintén nagyobb, mint az itthoni növekmény.
