2024. november 25. - Katalin

A Radikális Változás - első rész

Elkészült a Jobbik választási programja, amelynek elképzelései alapjaiban fordítanák fel országunk működését. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a felfordulás rosszat tenne Magyarországnak. A Gazdaság alapjai:
2010. január 17. vasárnap 17:53 - Pásztor Balázs
Elkészült és a szombati kampánynyitón bemutatásra is került a Jobbik választási programja, amely nem meglepő módon a Radikális Változás nevet kapta. A program célja, hogy gyökeres változtatásokkal írja át az ország életét, és ezzel egy szebb, jobb és igazságosabb világ felé kormányozza Magyarország hajóját. Jelszavai az ökoszociális nemzetgazdaság megalapítása, a cigánybűnözés és korrupció felszámolása, a mezőgazdaság rendbetétele, és a népességfogyás megállítása. Lássuk, lehetségesek-e ezek a program alapján:


Nem támadás, összefogást!
Amennyiben Ön valamelyik másik párt tagja, esetleg vezetője, kérem, ne előítéletek alapján, s ne indulatból bírálja az új erő új jövőképét, választási programját. Magyarország a mi közös hazánk, s ez a közös haza nagy bajban van. Abba kell hagynunk egymás gyalázását, s el kell kezdenünk komolyan beszélni. S komolyan hallgatni is. Hallgatni és meghallani a magyar embereket. Azokat, akiknek nem az a dolguk, hogy szolgálják a politikusokat, hanem akiknek joguk van ahhoz, hogy a politikusok szolgálják őket, megismerve az életüket és megszívlelve a vágyaikat. (részlet Morvai Krisztina előszavából)



Gazdasági alapok


A gazdasági program - az előszavak utáni első pont - abból az alapelvből indul ki, hogy a neoliberális, globalizációra épülő piacgazdaság a válsággal menthetetlenül összeomlott, és valami mást kell a helyére állítani. A Jobbik azonban elveti a szociális piacgazdaságot is - hisz az szerintük csak a neoliberális változat kozmetikázott mása - helyette az ökoszociális nemzetgazdaságot protezsálják, amely értelmében „a gazdaságot az emberhez méltó környezet (öko-), az emberhez méltó élet (szociális) és a magyarság (nemzet) érdekében korlátok alá kell vetni”

A nevével ellentétben ez is a piacgazdaság egyik formája, csupán más megközelítésben. Ugyanis az elgondolás szerint mielőtt ráfókuszálnánk a piacra, rendbe kell tennünk a hazai állapotokat: amikor a helyi termelés már helyreállt, és van felesleg is, azt kell kivinni a világpiacra. Ez a modell nem akadályozná meg a piacról való behozatalt sem, csupán azon a logikán alapszik, hogy ne olyan termékeket importáljunk, amiket itthon is meg lehet termelni, és különösen szem előtt tartaná a jó minőséget. Tehát a hazai piacon lenne friss, jó minőségű magyar tej, a kicsivel olcsóbb, de minőségben messze lemaradó import tejpor-lötty helyett, de továbbra is megmaradna a polcokon a Milka csoki, és a brazil banán. Ezáltal a magyar termelők is jól járnának, és a különböző vásárlói igények is ki lennének elégítve.

Program erőteljesen áthelyezné a hangsúlyt a regionális önellátásra - esetenként fokozódó, de nem „túlburjánzott” állami jelenléttel. Igaz, ez mind az energiatermelés (például a mezőgazdasági hulladékból való bio üzemanyag-előállítás, amit az EU is mellszélességgel támogat), mind a piac, mind - hogy kicsit távolabb tekintsünk - a közbiztonság kérdéskörére. Eme szerveződés-szint egyesek szerint kevesebb hasznot hajt, de abban majd mindenki egyetért, hogy jóval biztonságosabb (például egy esetleges válság kitörésekor), és kevésbe fogunk függni a világban bekövetkező különböző hatásoktól. A gazdasági program célkeresztjében szerepel még a többgyermekes családmodell és a munkahelyteremtés is.

A hon, és a határok

A sok vitát felvető pont a magyar gazdasági érdekek fokozott védelme, hisz - mint az Amerika válságra adott válaszlépéseiből is egyértelműen kiderült - a világ nagy része nagyon rossz szemmel nézi a protekcionizmust, és ennek nyomása idővel igencsak káros lehet az országra. A gazdasági érdekek védelmébe ugyanis nem csak a magyar áruk, termelők, gyárak és ipar védelme értendő bele, hanem a víz, a föld, az erdők és az energiahordozók védelme is, amit a program szerint „indokolt esetben vissza kell szerezni”. Ez pedig még a külföldi nyomásra igen érzéketlen Afrikában is nehezen megy, nemhogy Európában.

Szintén nemzetközi botrányt okozhat az a terv, ami szerint a Jobbik programja „a határokon túli magyarlakta területeket is a létrehozandó egységes magyar gazdasági övezet részének tekinti”. Szlovákia és Románia eddig sem volt túl boldog Sólyom László látogatásaitól, így ez lépés valószínűleg szívrohamot okozna több ottani politikusnak - ami természetesen diplomáciai és gazdasági következményekkel is járna. Az pedig hosszas viták témája lehet, hogy jó-e, ha az így is túlsúlyban lévő nyugat helyett inkább kelet felé kacsingatunk gazdasági kapcsolatok tekintetében.

Konkrét tervek

A párt a gazdasági potenciát a mezőgazdaságban és a ráépülő élelmiszeriparban, az infokommunikációs technológiák minél szélesebb körű alkalmazásában, a kutatás-fejlesztésben és innovációban, az építőiparban, a logisztikai iparban és a turizmusban látja - így ezeket is kívánja fejleszteni. A mezőgazdaságot például állami eszközökkel is segítené abba az irányba, hogy ismét világhíres élelmiszer-alapanyagok és termékek kerüljenek piacra magyarföldről, amik nem csak a hazai vásárlók igényeit elégítenék ki, de az exportot is jelentősen megdobnák.

Az infokommunikációs technológiát minden elképzelhető területen támogatnák, és arra ösztönöznék a gazdaságot, hogy „minél szélesebb körű és minél mélyebb használata” terjedjen el, valamint „integrálják a termelési, szolgáltatási folyamatokba”. Forrásnöveléssel ösztönöznék a kutatást fejlesztést, amihez hozzákapcsolnák az oktatás fejlesztését is, és államilag segítenék levédeni a „honi fejlesztéseket”. A logisztikai ipart állami infrastrukturális beruházásokkal ösztönöznék, így Magyarország a keleti gazdaságok vállalatai számára akár „hídfőállás” is lehet az Európai Unió piacai felé.

A turizmus fellendülése végett ismét adómentessé tennék az üdülési csekket és kiemelten koncentrálnának a gasztro-, a bor- és a gyógyturizmusra. Szintén előtérbe helyeznék a bioenergiák felhasználását, amit nem csak az energiafüggőség csökkentésével magyaráznak, hanem hozzáteszik azt a nemzetközi célkitűzést is, amit bolygónk eképp való megmentése jelent.

(a cikksorozat hamarosan folytatódik)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

aldo
2010. január 18. 07:47
Ez egy valódi, jól átgondolt PROGRAM! Ígym nagy betűvel!
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását