A világtörténelem legérdekesebb sztrájkjai
A BKV buszsofőrjei már múlt hét óta sztrájkba léptek, de egyenlőre nincs megállapodás a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről, így a sztrájk folytatódik. De mi az a sztrájk, és melyek voltak a világtörténelem legfigyelemreméltóbb munkabeszüntetései?
2010. január 17. vasárnap 08:29 - Győry S. József
A sztrájk meghatározása
A sztrájk egy adott szervezet (vállalat vagy intézmény) dolgozóinak egyidejű, szervezett munkabeszüntetése. A sztrájk munkahelytől függetlenül kiterjedhet egy adott foglalkozásra (például pedagógusszakma) is. A munkabeszüntetés célja a dolgozók követeléseinek kikényszerítése azáltal, hogy az állásidő anyagi és presztízsveszteségeket okoz a szervezetnek.
A követelések vonatkozhatnak a munka díjazására, a munkaidőre vagy a munkakörülményekre. Egyes országokban a sztrájk általában tilos, más országokban csak bizonyos foglalkozások űzőit (például katonákat, rendőröket, tűzoltókat) tiltanak el a sztrájktól. - Írja a Wikipedia.
Amelyik Tisztelt Olvasó részletesen kíváncsi a sztrájktörvényre, az
itt megtekintheti a jelenleg is hatályos, 1989. évi VII. jogszabályt.
Piramispremier: a világtörténelem első sztrájkja
Az ókori Egyiptom egyik fáraójának, a híres III. Ramszesznek (i. e. 1182–1151) jutott az a kétes siker, hogy a nevéhez köthetjük a világtörténelem legelső munkabeszüntetését. A fáraó uralkodásának 29. évében az egyik piramison dolgozó munkások elhagyták falujukat, és behatoltak több halotti templomba: cselekedetükre az élelmiszer hiánya volt a magyarázat. Hogy történtek-e erőszakos cselekmények? Erről nem maradt fent egyetlen feljegyzés sem, viszont a helyi hatóságok bizony impotensnek bizonyultak - vagyis nem új keletű a dolog -, így Ta vezírnek kellett beavatkoznia az eseményekbe.
Mint egy népmesében, az igazságos vezírnek sikerült kibékítenie a munkásokat, a temető gondnoka pedig megadta nekik a jogos követelésüket. A világtörténelem legelső sztrájkja tehát sikeresnek bizonyult.
Egy kevésbé szerencsés, magyar eset
1707 szeptember 23-án, Selmecbányán, a bányavíz kiemelésénél foglalkoztatott lovasgazdák beszüntették a munkájukat, céljuk a jobb munka és életkörülmények elérése volt. A sztrájkhoz 26-án a vájárok is csatlakoztak. Sajnálatos módon azonban javában tartott a Rákóczi szabadságharc, így a kuruc vezetés érthetően más eseményekkel volt elfoglalva, nem reagált az eseményekre. A sztrájkot a kor felfogásához hűen felkelés követte, melyet a katonaság október 3-án vérbefojtott.
Amikor a sztrájk forradalmat szül
1905. január 3-án Szentpétervárott, sztrájkba léptek a Putyilov gyár munkásai. Minden bizonnyal ismerjük a kor Oroszországának gazdasági és morális helyzetét, az éhínség és a munkanélküliség, vagyis a létbizonytalanság a mindennapok „elmaradhatatlan” része volt. A munkások ezt a nyomort elégelték meg, január 8-ra a sztrájk általánossá vált, majd más vállalatokra is kiterjedt. 9-én a munkások a Téli Palota elé vonultak, szándékukban állt a cárt megkérni arra, hogy enyhítsen a nyomorúságos helyzetükön: a rendőrség és a katonaság azonban a tömegbe lőtt, fegyvertelen, békés emberek százait ölve meg.
Az idő előrehaladtával megszaporodtak a lázadások, tüntetések, és sztrájkok, melyet súlyosbított a legendás Patyomkin páncélos legénységének a lázadása. A zavargásoknak csak a parlament kilátásba helyezésének ígérete tudott véget vetni. A többi – szó szerint – történelem.
Újabb magyar eset
Nem kevesebb, mint tízezer budapesti építőmunkás lépett sztrájkba 1933. november 3-án, a kommunista párt vezetésével: béremelést, illetve jobb munkakörülményeket követeltek, vagyis a sztrájkoknál szokásos rendhagyónak nevezhető dolgokat. Október 12-re totálissá vált a munkabeszüntetés, melyre az egyetlen elfogadható lépés a követelések teljesítése volt, október 31-én a követelések nagyobb részét a munkáltatók teljesítették. ( Tehát nem lenne újdonság történelmünkben a többhetes sztrájk sem.)
November 6-ra minden egyes szakmában megegyezés született, így a sztrájkot beszüntették. Üröm az örömben, hogy a megmozdulások során a rendőrségnek négyszáz munkást kellett őrizetbe vennie, kisebb rendzavarások miatt.
A sztrájk tehát nem mai találmány, azonban minden korban két célt kívántak általa érvényre juttatni a munkavállalók a munkáltatókkal szemben: magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követeltek. Nincs ez másként a BKV sztrájkoló sofőrjeivel sem, a kérdés pusztán annyi, hogy sikeres lesz-e a munkabeszüntetésük? Ezt nem tudhatjuk, de a következő napok - hetek? - választ adnak a kérdésünkre.