Jönnek az ENSZ-szankciók?

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína -, valamint Németország képviselői az Európai Unió New York-i képviseletének székházában, helyi idő szerint szombaton ültek tárgyalóasztalhoz. A több mint kétórás megbeszélés után Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a résztvevők nem döntöttek újabb szankciókról.

Robert Cooper, az Európai Unió Tanácsának politikai igazgatója, aki szintén jelen volt az ülésen, ezt megerősítette, de szankciókra célozva megjegyezte: elkezdték vizsgálni "újabb megfelelő intézkedések" meghozatalának lehetőségét.

A tanácskozást amiatt hívták össze, mert Teherán a Barack Obama amerikai elnök által a múlt év végéig megszabott határidőig nem adott kielégítő választ a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azon ajánlatára, hogy külföldön dúsítsák az iráni uránt. Teherán a jelek szerint először hajlott a javaslat elfogadására, később mégis visszakozott.

A nyugati országok azt gyanítják, hogy Irán polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. A Nyugat ettől politikai és gazdasági ösztönzőkkel akarja eltántorítani Teheránt, miközben nyomásgyakorlásként szankciókat is kilátásba helyez.

A szombati tanácskozáson Kína kivételével minden ország magas - a külügyminisztérium politikai igazgatójának megfelelő - rangú tisztségviselővel képviseltette magát. Az Iránnal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló Kína ellenzi, hogy a korábbi ENSZ-szankciók után újabbakkal büntessék Teheránt - ezt jelezte az is, hogy alacsonyabb rangú diplomata képviselte az ülésen -, és tovább tárgyalna az iszlám köztársasággal. Álláspontját többé-kevésbé Oroszország is osztja.