A férfi kopogtatott és beszélt a hozzá mind közelebb kerülő mentőkkel, akik a Hotel Napoli Inn épületének maradványai alól ásták ki a túlélőt. Csaknem négy órás megfeszített munkával sikerült utat vágni a törmelékek között a férfihoz, és kiemelni Wismond Exantust, aki viszonylag szerencsésen megúszta: tudta mozgatni végtagjait, de teste vészesen kiszáradt.

Kint újságírók és bámészkodók ujjongva, tapsolva fogadták, amikor a francia tűzoltók hordágyon kihozták a szabadba. Exantust azonnal kórházba szállították.

A mentőcsoport tagjai szerint még több túlélő lehet a romok alatt, egyes források úgy tudják, hogy még négy férfi és egy nő lehet a törmelékek között, akiket még megpróbálnak kihozni. Exantus beszámolója adott alapot azt feltételezni, hogy további túlélők lehetnek lent, de a mentők nem észlelték mások életjeleit.

A haiti fiatalember annak köszönheti megmenekülését, hogy segélykérését meghallotta testvére, aki folyamatosan kutatott utána, s értesítette a mentőalakulatokat. Szerencséjére a törmelékek között egy olyan, a betontömbök alkotta üregbe került, ahol tudott mozogni, s némi folyadékhoz is jutott. Amikor a mentők közeledtek hozzá, azt kérte, hogy előbb némi fény juthasson le az üregbe. A tizenegy napot a romok alatt eltemetve, teljes sötétségben töltő fiatalember azt hitte, hogy csak hat napja van az összeomlott háromszintes szálloda törmelékeinek fogságában.

Előzőleg a port-au-prince-i kormány utasítása alapján a haiti fővárosban befejezték a földrengés esetleges túlélői utáni kutatást. Az ENSZ egyik szóvivője azt jelentette be, hogy "a kormány befejezettnek nyilvánította a kutatást és a mentést". A nemzetközi mentőalakulatok több mint 130 túlélőt mentettek ki a romok alól a január 12-i földrengést követően.

Figyelmeztető lövésekkel és könnygázzal kellett megfékeznie az ENSZ-katonáknak szombaton egy segélyosztásnál összeverődött, több száz fős tömeget Port-au-Prince-ben. A brazil kéksapkások egy régi katonai repülőtéren létesített segélyosztóhelynél próbálták fenntartani a rendet. A tömeg előbb békésen állt sorban az élelmiszer-csomagokért, szójababolajért és vízért, de később megrohanta a szállítmányt, s az ENSZ-katonáknak be kellett avatkozniuk: csak fegyverhasználattal és könnygázzal sikerült jobb belátásra bírni a rendbontókat.